Ismertette: tavaly a minimálbér és a garantált bérminimum 5 százalék körüli növekedése 7,5 százalékos nettó reálbér-növekedést eredményezett. A tavaly novemberi bérmegállapodás értelmében a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedik idén, ezen felül számos ágazatban jelenleg is folynak a bértárgyalások - tette hozzá.
A tavalyi adatokból korai volna egyértelmű következtetéseket levonni, de várhatóan idén is növekedni fognak a bérek - mondta az NGM helyettes államtitkára. Simon Attila szerint a bérnövekedés alapját az biztosítja, hogy a gazdaság mintegy 4-5 éve növekedési pályára állt, ez pedig évről évre, sőt hónapról hónapra érezteti hatását. Ezt erősítik a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, például a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése - tette hozzá.
Simon Attila közölte, hogy a tavalyi bérnövekedési adatokon javíthatnak az év végi jutalmak is, ezek azonban csak egyszeri juttatások, így az egész évre visszavetítve kisebb a hatásuk - hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a fizetések - ha csak minimálisan is - a közszférában jelenleg magasabbak, mint a versenyszférában, ami az életpályamodellek bevezetésével magyarázható. A költségvetési szférában a béremelés elképzelhetetlen a jól teljesítő versenyszféra nélkül, mert ez teremti meg a fizetések fedezetét - tette hozzá. A versenyszféra pedig a szolgáltató állam kiépítésével és erősítésével lehet képes jobb teljesítményre - mondta az NGM helyettes államtitkára.
MTI
