A 34 oldalas összefoglaló külön kitételben rögzíti, hogy Nagy-Britannia az új parlament mandátumának végéig "nem csatlakozik az euróhoz, sőt csatlakozási előkészületeket sem tesz". Mivel a május 6-ai parlamenti választások után alakult új brit kormány öt évben rögzítette a törvényhozás megbízatásának idejét, e kitétel azt jelenti, hogy Nagy-Britannia a következő öt évben nem kéri felvételét a valutaunióba.
Nagy-Britannia a legnagyobb európai uniós gazdaság, amely - még az előző konzervatív érában hozott döntéssel - önszántából kimaradt a valutaunió alapító országai közül. A brit Munkáspárt, amely 1997-től az idei választások elvesztéséig, azaz tizenhárom évig volt kormányon, maga is meglehetősen bizonytalan programot hirdetett az euró kérdésében. A Labour-kormány "elvben" elfogadta a valutauniós csatlakozás gondolatát, de ehhez bizonyos alapvető pénzügy- és gazdaságpolitikai alapfeltételek teljesülését szabta feltételként.
Gordon Brown volt kormányfő azonban, aki miniszterelnöki tisztsége előtt tíz évig pénzügyminiszter volt, már évekkel ezelőtt kijelentette, hogy az euró meghonosításáról elvégzett előzetes hatásvizsgálatok a megszabott fő kritériumok legtöbbjében negatív eredménnyel zárultak. Brown még pénzügyminiszterként hozott elutasító ítélete óta nemhogy az euró bevezetéséről, de még a bevezetésről megígért népszavazásról sem lehetett hallani egy szót sem Londonban. Nagy-Britannia eurócsatlakozása évek óta nincs a brit politika hivatalos napirendjén, és a csütörtökön ismertetett új kormányprogram alapján még legalább öt évig nem is lesz.
A program kitér a pénzügyi rendszer reformjára, és e fejezet egyik sarkalatos pontja a banki prémiumok kérdése. A koalíciós kormány leszögezi: részletes javaslatokat terjeszt elő a "robusztus" fellépésre a pénzügyi szolgáltatási szektorban honos "elfogadhatatlan" prémiumok ügyében. A bankok által kifizetett jutalmak ügye komoly feszültség forrása Nagy-Britanniában, különösen azóta, hogy a pénzügyi válság kirobbanása után több brit nagybankot csak hatalmas összegű költségvetési tőkejuttatással sikerült megmenteni a csődtől, és ezek a bankok jelenleg többségi állami tulajdonban vannak. A prémiumok ellen már az előző, munkáspárti kormány is fellépett. Határozata alapján azoknak a bankoknak, amelyek a kormány korábbi intései ellenére továbbra is ragaszkodnak a nagy összegű bankári jutalmak kifizetéséhez, azonnali hatállyal 50 százalékos egyszeri illetéket kell befizetniük minden, 25 ezer fontot meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után. Ez a határozat egyelőre az idei pénzügyi évre vonatkozik.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport, a Centre for Economics and Business Research (CEBR), amely rendszeres előrejelzéseket közöl a londoni pénzügyi központ foglalkoztatási és prémiumkilátásairól, nemrégiben kiadott új prognózisában azzal számol, hogy a City bankosai az idei év végén összesen 6,759 milliárd font (kétezer milliárd forint) jutalmat vehetnek fel a tavalyi prémiumszezonban kiosztott 6,012 milliárd font után.
A válság előtti csúcsévben, 2007-ben kifizetett bankprémiumok összegét a CEBR szakértői 10,24 milliárd fontra becsülik; a 2008-as válságévben folyósított jutalomösszeg azonban alig haladta meg a négymilliárd fontot.
A csütörtökön ismertetett részletes kormányprogramban egyenes utalás szerepel arra is, hogy egyes pénzügyi felügyeleti jogköröket az új kabinet átruházna a Bank of Englandre, a brit jegybankra. Az erről szóló kitétel szerint a kormány olyan reformokat hajt végre a szabályozói rendszerben, amelyek célja a pénzügyi válság megismétlődésének elkerülése. Ennek részeként - a program egyelőre részletek nélküli megfogalmazása szerint - a Bank of England feladata lenne "a makroprudenciális (rendszerszintű elővigyázatossági) szabályozás ellenőrzése és a mikroprudenciális (intézményi szintű elővigyázatossági) szabályozás felügyelete".
MTI/Menedzsment Fórum
