A frankfurti székhelyű pénzintézet név nélkül nyilatkozó tisztviselői a Reuters hírügynökségnek elmondták: az EKB megkövetelheti az olyan országok, mint például Portugália vagy Görögország jegybankjaitól, hogy tegyenek félre nagyobb tartalékot a kötvényvásárlásokból adódó esetleges veszteségek fedezésére.
Egy ilyen lépés segíthet meggyőzni Németországot, amely vonakodik a teljes mennyiségi enyhítés támogatásától, mivel attól tart, hogy meggondolatlan kiadásokra bátoríthat a piacokra ömlő fedezetlen pénz.
Szinte teljesen bizonyosnak látszik, hogy az EKB teljes mennyiségi enyhítésbe kezd, de ennek mikéntje nem tisztázott. A kormányzótanács január 22-én tartja következő ülését, amelyen monetáris politikájáról hoz döntést. A piacok arra számítanak, hogy az eurózóna lanyha gazdasági növekedésének élénkítésére az EKB új ösztönző intézkedéseket fogad el.
Ha a gyengébb euróövezeti országokat a tervezetten felüli tartalékolásra kérik, az azt jelentené, hogy az esetleges veszteségek kockázata inkább a nemzeti központi bankokat terhelné, semmint a közös jegybankot.
Az EKB nem kommentálta a Reuters értesüléseit.
A teljes mennyiségi enyhítést ellenző országok álláspontja fokozatosan megváltozott: ahelyett, hogy megpróbálnák megakadályozni, immár inkább annak alakulását próbálják befolyásolni. A német központi bank most azt követeli, hogy bármilyen kötvényvásárlást kössenek szigorú feltételekhez.
Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a héten két lehetőséget is felvázolt. Az egyik az lehetne, hogy az EKB csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkező országok kötvényeiből vásárolhasson. A másik az lehetne, hogy minden tagország nemzeti bankjának megengedik a saját államkötvények vásárlását, de a kockázatot is nekik kell viselni.
MTI
