A héten a monetáris tanács szoros szavazás mellett úgy döntött, 25 bázisponttal mérsékli az alapkamatot 6,75 százalékra. Simor András ezt követően úgy kellett megmagyarázza a vágást, hogy azzal érezhetően nem értett egyet. A kiadott közlemény is több kettős üzenetet közvetít, például tartalmazza, hogy az inflációs cél elérése nem az eddigi elképzelések szerint fog megvalósulni (bár ez az elmúlt évtizedben sokszor volt így őszintén szólva) - idézik a Raiffeisen szakemberei a hét legfontosabb magyar vonatkozású eseményét a heti összefoglalójukban.
Ezt követően felülvizsgálták az álláspontjukat is, és arra számítanak mostantól, hogy amennyiben a jelenleginél nem rosszabbak a finanszírozási körülmények, alacsony az országkockázat megítélése, erős a forint, további csökkentés jöhet függetlenül az inflációs kilátásoktól. A szakemberek alapvetően negatívan ítélik meg az előttünk lévő hónapok kilátásait, ennek megfelelően szerintük valószínűbb, hogy csak egy darab hasonló lépésre lesz lehetőség, amivel az év végi kamat 6,5 százalékra csökkenhet.
Az elemzők kiemelik, hogy bár kétségtelenül számított a piac túlnyomó többsége a csökkentésre (legalábbis a kamat-árazások alapján), komolyabb forint-gyengülést indított el a lépés. A mozgás teljes egészében összefüggésbe hozható a kamatcsökkentéssel, még arra a sajtó-hírre sem gyengült a forint, hogy elcsúszhat az IMF-tárgyalás. Pedig a kormány nyilvánvalóan nem fog sietni megállapodást kötni a nemzetközi szervezetekkel, amikor a hozamok ennyire alacsonyak, az aukciókon pedig rég nem látott kereslet mutatkozik, a forint erős, és rekord mennyiségű likvid pénzeszköze van az MNB-nél. És ami kellemetlenebb, hogy úgy hallani, a jövő évi költségvetést sem szándékoznak reálisabb alapokra helyezni, ami így viszont súlyos hiány-elszaladással fenyeget. Így a megállapodás lehetősége nagyon távolinak tűnik, és ennek felismerése még nem történt meg a befektetőkben. Az elemzők mindezek nyomán az év végéig továbbra is gyengébb forintra számítanak.
Lazítás jöhet az Unión belül is
A Raiffeisen elemzői szerint már megszámlálhatatlan jele érkezett annak, hogy az EKB az ősszel be fogja vezetni a kötvény-programot, és ennek részleteit legnagyobb valószínűség szerint a jövő csütörtöki ülésen fogják prezentálni. Példaként említenik Mario Draghi, EKB-elnök a die Zeit című hetilapnak adott interjúját, melyben hosszasan érvelt arról, hogy vannak idők, amikor rendkívüli lépések kellenek a stabilitás eléréséhez, majd lemondta Jackson Hole-i szereplését azzal az indokkal, hogy készül a jövő heti ülésre.
"Aztán itt van a hír Jens Weidmannról, a Bundesbank elnökéről. A BuBa az elmúlt három évben minden válságkezelésnek keresztbe feküdt, ami nem arra vonatkozott, hogy a bajban lévő országok hosszú és fájdalmas recesszió során tanulják meg a leckét. Ezt ismervén Weidmann lemondási szándéka durván egy évvel megválasztását követően szintén azt sugallja, valami olyasmi fog történni, amit nem tud megakadályozni, ám amivel mélységesen nem ért egyet. Elődje éppen az EKB első - fél-szívvel végzett - kötvény-vásárlási programja miatt mondott le (az ügy pikantériája, hogy évtizedekkel ezelőtt a BuBa a bund-hozamok leszorítása végett egyszer már beiktatott egy kötvényvásárlási programot)" - írják a szakemberek. Ezek függvényében úgy vélik, nagy valószínűséggel lesz beavatkozás a túl magasra emelkedő hozamokkal szemben, a kérdés már csak az, milyen formában.
Az elemzők kiemelik: megvan a lehetősége annak is, hogy az alapkamat esetében is lesz lépés, mégpedig egy 25 bázispontos lazítás (ami nem érinti a betéti oldalt, így az továbbra is 0 százalék marad.
Két hét múlva színt kell vallania a Fed-nek
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a pénteken helyi idő szerint délután kezdődő Jackson Hole-beli jegybankári konferencia volt. Bernanke beszédében a munkanélküliségi rátát hozta fel indokkék az újabb QE3 mellett. A jegybank elnök úgy ítélte meg, hogy a kockázatokat több mint ellensúlyozzák a pozitívumok és az elmúlt évek is azt támasztják alá, hogy nemcsak helye van rendkívüli jegybanki intézkedésnek napjainkban, de hatásosak is. A jegybanknak két hét múlva kell színt vallani kamatdöntő ülésén, hogy mit váltanak készpénzzé a most megfogalmazott intézkedések közül - derül ki a Raiffeisen heti összefoglalójából. A legközelebbi időpont november, ahol döntést hozhatnak (ekkor jelentette be a QE2-t), mert az októberi döntés időpontja túl közel van a választásokéhoz és bizonyára nem merik megkockáztatni a kimenetel befolyásolását.
A szakemberek szerint az aktív jegybanki (EKB, Fed) szeptember mellett aggaszthatja a befektetőket, hogy a hónap történelmileg a legrosszabb teljesítményt nyújtja. (Az eurózóna szeptemberi legfontosabb eseményeiről szóló cikkünket lásd: Kritikus szeptember vár az eurózónára). Tipikusan erős kezdést ugyanis a szomorú negyedév végi átárazódások miatti lekötés követ. A részvényalapbeli pénzkivonások mértéke pedig május óta nem látott szintre erősödött a hónapban, köszönhetően az elmúlt hetek felerősödésének - vélik az elemzők.
mfor.hu
