A szeptemberben és októberben tapasztalt kedvező folyamatok után a november ismét fekete volt a magyar devizahitelesek számára a forint gyengülése miatt. Egy hónap alatt több mint 450 milliárd forinttal nőtt az állomány csak az átértékelődésnek, vagyis nagyrészt a hazai deviza gyengülésének köszönhetően.
Rég volt ilyen rossz hónapjuk
Az MNB pénteken közölt statisztikája szerint november végén a háztartások 8566,3 milliárd forint hitellel rendelkeztek összesen, ebből 2816,7 milliárd volt a forintalapú kölcsön. A múlt hónapban 25,7 milliárddal több forinthitelt vett fel a lakosság, mint amennyit törlesztett.
A devizahitelek esetében az október végi 5331,9 milliárdos állomány egy hónap alatt 5749,6 milliárdra ugrott. Ebben benne volt a novemberi 40,2 milliárd forintos törlesztés, valamint a 457,8 milliárdos megugrás az átértékelődés és egyéb hatások miatt. Ez utóbbi jórészt a forint gyengülésének volt betudható. Természetesen ez úgynevezett nem realizált veszteség, hiszen csak akkor jelenne meg a devizahiteleseknél, ha most azonnal visszafizetnék a teljes hitelállományt.
Elég csak ránézni a forint árfolyamának alakulására, és máris jól látható a 450 milliárdos állományemelkedés oka: a devizahitelesek szempontjából legfontosabb svájci frank középárfolyama október végén 200,31 forint volt, ez november utolsó napjára 219,04-ig emelkedett. Mindez tehát tíz százalékos forintgyengülést mutatott egy hónap alatt, a számokból az látszik, hogy ez az állományban - a törlesztések miatt - nem is jelent meg ugyanekkora mértékben, hiszen akkor több mint 500 milliárddal nőtt volna a devizahitel-állomány.
Az euróval szemben az október végi 273,69-ről november utolsó napjára 284,54-re gyengült a forint. Ez ugyan kisebb emelkedés, mint a frank esetében, a kettő együtt adta ki a 450 milliárdos állományemelkedést a decizahitelek állományában.
Tovább adósodtunk el a legdrágább hitelben
Már október végén megfigyelhető tendencia volt, hogy történelmi csúcsra emelkedett a folyószámla-hitelek állománya a jegybank statisztikája szerint. Ez a folyamat novemberben sem tört meg, egy hónap alatt 8,9 milliárd forinttal nőtt ez az állomány, így már 437,5 milliárdot tett ki. Ráadásul a lakáshitelekkel ellentétben itt a devizahatásról sem beszélhetünk, hiszen ezeket a hiteleket szinte kizárólag forintban nyújtják a bankok.
A folyamatos emelkedés egyik oka a karácsony közeledte lehet: évek óta megfigyelhető tendencia, hogy az őszi hónapokban nő a folyószámla-hitelek összege. A hiteltípus előnye, hogy nem kell kezes, a legtöbb esetben nem kell semmilyen pótfedezet, a bank elfogadja fedezetül azt, ha például minden hónapban a bankszámlánkra érkezik a fizetésünk. Ennek köszönhetően az ügyintézés is egyszerű, a hitelbírálatot sem bonyolítja túl a bankok nagy része. Emellett szabadon felhasználható, nincs megkötve a hitelcél, és az ütemezést is az ügyfél választja meg. A hitelnek sok esetben nincs futamideje, legtöbb esetben a futamidő a futamidő végén automatikusan meghosszabbodik.
A fenti előnyöknek viszont megvan az ára: az MNB adatai szerint a folyószámla-hiteleknek a legmagasabb az átlagos évesített kamatlábuk: november végén 27,98 százalék volt. A magas kamat és az előre nem rögzített futamidő miatt sokan akár évekig is görgetik maguk előtt hitelkártyájuknak terheit. Elvileg magában az még nem lenne baj, hogy a magyar lakosság a legdrágább hiteltípusban adósodna el, ha az ügyfelek átlátnák azt, hogy milyen terheket vállalnak, és tisztában lennének a kockázatokkal.
A kamatok befagyva
Szintén pénteken közölte a jegybank a hitelkamatok alakulását, melyből kiderül, hogy a háztartások által felvett új lakáscélú és szabad felhasználású forinthitelek hitelköltség mutatói alig változtak. Mindez tehát azt jelenti, hogy a novemberi szerződésekben még nem jelent meg az alapkamat 25 bázispontos emelése. Ezt azonban decemberben újabb negyed százalékos szigorítás követte, így hamarosan a forinthitelek kamatai is emelkedésnek indulhatnak.
A háztartások forint- és eurobetéteinek átlagos kamatlábai kis mértékben növekedtek az előző hónaphoz képest. Az új szerződések értékében a forintbetétek esetén jelentős, míg az eurobetétek esetében kismértékű növekedés volt tapasztalható - állapítja meg az MNB statisztikája.
A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség mutatója az 1 millió euro érték alatti forinthitelek, valamint az 1 millió euro érték feletti forinthitelek esetében is kis mértékben csökkent. Az 1 millió euro érték alatti eurohitelek esetében az átlagos hitelköltség jelentősen csökkent, míg az 1 millió érték feletti eurohiteleknél ennél kisebb mértékű csökkenés tapasztalható.
Beke Károly
mfor.hu
