Az Aldi, amely viszonylag új szereplője a magyar kiskereskedelmi piacnak, tavaly 13,5 százalékkal 91 milliárd forintra növelte árbevételét. Ezzel együtt nőttek ugyanakkor mind az anyagjellegű, mind pedig a személyi jellegű ráfordításai, így 2013-hoz hasonlóan üzemi eredménye negatív előjelű lett, igaz 9,4 százalékkal kisebb mértékben.
A cégnél nem csak az eladott áruk beszerezési értéke emelkedett, hanem az igénybevett szolgáltatásoké is. Ez utóbbi 13,9 milliárdra nőtt az egy évvel korábbi 13-ról. Ebben a legnagyobb elem, több mint 5 milliárd forint a bérleti díj, amely tavaly 382 millió forinttal emelkedett. Ez nem csoda, hiszen a cég az elmúlt években folyamatosan nyitotta meg új üzleteit országszerte. A szolgáltatások között szintén komoly, 3,4 milliárdos tétel a hirdetések költsége, ez azonban 230 millióval elmarad a 2013-as értéktől.
Az Aldi 2014-ben átlagosan 1740 embert alkalmazott, 380-nal többet, mint 2013-ban. A személyi jellegű ráfordításokon belül azonban a bérköltség nem nőtt ilyen mértékben, így a 2013-as havi bruttó 313 ezer forint helyett tavaly 283 ezer forint volt az átlagos bér. Ebben a felsővezetők és a fizikai dolgozók bére is benne van.
A cég végül 4,8 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet, amely annak ellenére, hogy igen vaskos összeg, még az eddigi legjobb mérleg szerinti eredmény, főleg a bevétel tükrében.
Visszanézve az Aldi eredményeit 2008-ig, látható, hogy a bevételének növekedése mellett, folyamatosan faragta le veszteségét, amely nyilván annak köszönhető, hogy a cég lassan eléri, vagy már el is érte a kívánt boltszámot Magyarországon. A későbbi nyereséges működés már csak azért is életbevágó, mert az új jogaszályok szerint két egymást követő veszteséges év után be kellene zárni és nem forgalmazhatnának napi fogyasztási cikkeket és az Aldi nyilván nem azért szórta tele az országot üzleteivel, hogy aztán távozzon.
mfor.hu
