Cseng Ven-kaj, a szegénység felszámolását koordináló hivatal miniszterhelyettesi rangú vezetője arról beszélt, hogy az évi 2300 jüanos (megközelítően 91 ezer forintos) hivatalos vidéki küszöböt alapul véve az országban még 82 millió ember számít szegénynek. Ugyanakkor a Világbank által megszabott szegénységi küszöb szerint, amely 1,25 dollár (302 forint) naponta, a számuk 200 millióra tehető. Ez az ország lakosságának 15 százaléka.
Földrajzilag 120 ezer falut sorolnak a szegények lakta területek közé. Ezeken a helyeken a lakosság számára még gond az ivóvíz- és áramellátás, nincs a környéken iskola és egészségügyi szolgáltatás.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell újítani a szegénység felszámolásának rendszerét, el kell érni az alapok megfelelő helyi kezelését. Mint fogalmazott, hivatala tízmillió érintett helyzetén kíván úgy javítani, hogy képzett szakemberek csoportjait küldi a polgárok segítségére, így helyben dönthetnek a szükséges teendőkről, amelyekkel bekapcsolódhatnak a szegénység felszámolását szolgáló, már meglévő központi programokba.
A kínai központi kormány, hogy a problémára felhívja a figyelmet, idén augusztusban október 17-ét a szegénység felszámolásának napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból a különböző szintű kormányzatok, a hadsereg, az állami vállalatok és az iskolák rendezvényeket szerveznek, videokonferenciákat tartanak. Várhatóan új alapok, projektek megnyitását is bejelentik, amelyek elsősorban a munkahelyteremtéshez és az energiaiparhoz, illetve az online kereskedelmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak majd.
Kínában három évtized alatt 600 millióan kerültek ki a szegénységből. A tendenciát nagyban segíti a rohamos tempóban zajló urbanizáció. Hivatalos adatok szerint Kína lakosságának a múlt év végére már több mint a fele, 53,7 százaléka élt városokban, míg egy évtizeddel korábban a városlakók aránya 40,5 százalék volt. A tervek szerint 2020-ra a népesség 60 százaléka lesz városi, ami még mindig elmarad a fejlett országokra jellemző 80 százaléktól.
MTI
