A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén, miközben a piac 50 bázispontos kamatvágásra számított. Elemzők a kamatdöntésről úgy vélekedtek, hogy bár a várakozásokat meghaladta a csökkentés mértéke, a piacokat nem lepte meg igazán, ezt a lehetőséget is beárazták. A bankközi devizapiacon a forint árfolyama a kereskedők beszámolója szerint nem reagált az MNB váratlan lépésére. Az eurót a kamatdöntést megelőzően is és utána is valamivel 268 forint alatt jegyezték.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn elmondta: a "vártnál nagyobb kamatcsökkentés" mellett szólt a magyar gazdaság kockázati megítélésének javulása, a CDS felárak csökkentése a korábbi 600 bázispontról 270 bázispontra, az állampapír kibocsátások sikere, amelynek következtében közel 200 milliárd forinttal nőtt az elmúlt hetekben a külföldiek kezében lévő magyar állampapír állomány és a sikeres, 1 milliárd euró összegű devizakötvény-kibocsátás, valamint a forint árfolyamának erősödése.
Londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank lépéséről úgy vélekedtek, hogy a kamatcsökkentés fő tényezői között volt a Magyarországgal kapcsolatos piaci hangulat jelentős javulása, ami a forinterősödés mellett megmutatkozott az elmúlt napok kötvényértékesítési sikereiben is, de innentől már fokozatosabb pénzügy-politikai enyhítések várhatók.
A második félévben enyhülhet a recesszió Magyarországon - derül ki a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hétfőn közzétett makroelemzéséből. A pénzintézet elemzői szerint 2009 első félévében 6,7 százalékkal, 2009 egészében 5,9 százalékkal esik vissza a magyar bruttó hazai össztermék az előző év azonos időszakához képest, 2010-ben viszont már 0,4 százalékos GDP-bővülés várható.
Az Ecostat gazdaságkutató szerint júniusban kismértékben lassulhat a fogyasztói árak növekedésének üteme, az év végéig azonban - július-augusztusban az áfaemelés, szeptembertől pedig az alacsony bázis miatt - emelkedő inflációs rátát, novemberre 6,9 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az év egészére hozzávetőleg 10,4 százalékos, az év végére 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát vár a kutatóintézet, azzal számolva, hogy az idén mintegy 150 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottak száma.
Németországban júliusban tovább javult a fogyasztói hangulat, az alacsony infláció miatt az emberek már nagyobb vásárlásokat is kezdenek megengedni maguknak - áll a GfK piackutató intézet hétfőn ismertetett elemzésében. A GfK augusztusra előremutató fogyasztói hangulatmutatója - amely 2000 német megkérdezésén alapszik - 3,5 pont volt a júliusi 3 pontot követően, miközben elemzők 2,9 pontot vártak. Tavaly június óta nem volt ilyen magas szinten a mutató.
Ugyancsak pozitív hír, hogy a várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett az új lakások értékesítése júniusban az Egyesült Államokban, újabb jeleként annak, hogy az ingatlanpiac kezd kilábalni korábbi válságából. Az amerikai kereskedelmi minisztérium hétfőn közzétett adatai szerint júniusban szezonálisan kiigazítva 11 százalékkal, éves szintre vetítve 384 ezerre emelkedett az eladott új lakások száma.
Az első negyedévben a román gazdaság az IMF várakozásain alul teljesített: 6,2 százalékkal csökkent a román hazai össztermék (GDP) a tavalyi első negyedhez képest - mondta hétfőn az IMF romániai képviselője, Tonny Lybek, aki szerint módosíthatja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Romániával kötött hitelmegállapodás feltételeit, ha bebizonyosodik, hogy a román kormány külső tényezők miatt nem tudta teljesíteni a számára megállapított célokat. Eközben Lettország megkapta az Európai Uniótól a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezte készenléti hitelkerete második, 1,2 milliárd eurós részét - közölték hétfőn a lett pénzügyminisztériumban. Újabb akadály emelkedett ugyanakkor egy másik, 200 millió eurós hitelrészlet útjába, amelyet Lettország az IMF-től vár, mivel az ötpárti lett kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Néppárt hétfőn közölte, nem támogatja a lehívást lehetővé tevő egyezség aláírását.
