Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a fogyasztói árak 1,3 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az elemzők 6,1 százalékos éves inflációt és 2,4 százalékos havi fogyasztói áremelkedést vártak. A maginfláció júliusban 2,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,2 százalék volt.
A magyarországi vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és a romló finanszírozási feltételek ellenére is tervez beruházásokat a következő egy évben. A finanszírozási és a beruházási tervek arról tanúskodnak, hogy a gazdaság már elérte a mélypontot - mondta Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) vezető közgazdásza kedden Budapesten sajtótájékoztatón, amikor a pénzintézet által elkészített "MFB-indikátor" nevű vállalati felmérést mutatta be az újságíróknak.
A gazdasági válságból való mihamarabbi kilábalás reményét erősítheti Magyarországon az is, hogy sem a háromnegyedévi, sem az év végi hiányprognózist nem kell módosítani a júliusi részletes államháztartási adatok alapján. A deficit az idén a hetedik hónapban - önkormányzatok nélkül - 1,2 milliárd forint volt, az első hét havi államháztartási hiány 815,8 milliárd forint lett, a GDP 3,1 százaléka, az előzetesen közöltekkel megegyezően - ismertette Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára kedden Budapesten. A PM prognózisa szerint a háromnegyedévi pénzforgalmi szemléletben számított hiány 1.067,7 milliárd forint, a GDP 4,1 százaléka, míg az éves deficit 991,8 milliárd forint, a GDP 3,8 százaléka lesz önkormányzatok nélkül.
Árnyalja a pozitív képet ugyanakkor az, hogy javult ugyan az üzleti hangulat Közép- és Kelet-Európában, de az még továbbra is a negatív tartományban van. Ez derült ki a Thomson Reuters OeKB által kedden kiadott közép- és kelet-európai üzleti környezet felmérésből.
Az üzleti várakozás a következő fél évre vonatkozóan határozottan javul, mind a saját üzleti környezetük, mind a gazdaság egészének megítélésében a Kelet-Európában működő külföldi cégek körében. A felmérés szerint - bár továbbra is a negatív tartományban volt - az egész régióban javult az index: az áprilisi mínusz 15-ről júliusra mínusz 7-re emelkedett. Magyarországon az index értéke 4 ponttal -28-ra emelkedett, ezzel a lista végén szerepel, míg Ukrajna volt a második legrosszabb.
A világgazdaságban is számos kedvező jel mutat abba az irányba, hogy ha lassan is, de megkezdődik a gazdasági válságból való kilábalás. Románia szeptembertől bármikor készen áll euró-kötvény kibocsátására, ezt közölte kedden a román pénzügyminiszter-helyettes, de hozzátette: ha a piaci feltételek romlanak, a kibocsátást jövőre halaszthatják.
Júliusban 16 százalékkal növekedett az ipari termelés Ukrajnában júniushoz képest, amikor 3,1 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint a megelőző hónapban - ismertette az előzetes adatokat az ukrán ipari miniszter-helyettes.
Az idei második negyedévben hat éve nem látott ütemben nőtt a mezőgazdaságon kívüli ágazatok termelékenysége az Egyesült Államokban, miközben a munkaórák száma és az egységnyi munkaköltség jelentősen csökkent.
A termelékenység éves szinten 6,4 százalékkal nőtt, 2003 harmadik negyedéve óta a legnagyobb ütemben. A Reuters elemzői csak 5,3 százalékos növekedést vártak. Az első negyedben 1,6 százalékos volt a termelékenység emelkedése.
Mindennek ellenére a még létező negatív gazdasági körülmények miatt számos cég továbbra is veszteséges. Sőt, a Bank Austria szerint jövőre lesz a legmélyebb a hitelválság Kelet-Európában, és a térség több országában 20 százalékra emelkedhet a problémás hitelek aránya.
Az olasz UniCredit csoporthoz tartozó bank elemzése szerint a legtöbb rossz hitellel Ukrajnában és Oroszországban kell számolni. Míg Lengyelországot, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Szlovéniát kevésbé érinti a hitelválság - írta keddi számában a Financial Times Deutschland (FTD).
