Újabb válságadókat vet ki a kormány: a telekommunikációs szektornak még az idén 61, az energiaszolgáltatóknak 70, a kereskedelmi láncoknak pedig 30 milliárd forintot kell befizetniük - jelentette be Orbán Viktor szerdán. Az mfor.hu által megkérdezett elemző szerint ezzel a lépéssel bőven tartható a hiánycél, és még lehetősége lesz a kormánynak egy vaskos adócsökkentésre is.
Ekkorára nem volt szükség
Az újabb három válságadóból befolyó 160 milliárd forint és a magánnyugdíjpénztáraknak történő átutalásokon megspórolt 60 milliárd forint újabb 220 milliárdot jelent még az idén a költségvetés számára. "Ezzel biztosan 3,4 százalék körül lesz a hiány az eredetileg vállalat 3,8 százalék helyett. A szeptemberi adatokból egy kicsi elcsúszás látszott a költségvetésben, de ez legfeljebb néhány tízmilliárd lett volna, ekkora lépésre nem lett volna szükség" - véli Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.
A szakember szerint a mostani lépésekkel valamilyen szinten bebiztosította magát a kormány, ez az összeg idén még a tartalékolásra is elég. A fentiek miatt az év hátralevő hónapjaiban várhatóan a tervezettnél sokkal kevesebb állampapírt kell majd kibocsátani, akár 100-150 milliárd forinttal is mérsékelheti az eredetileg tervezett mennyiséget az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Mind az idei, mind a jövő évi hiány "simán hozható" – fogalmazott az MTI-nek Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője szerint jövőre a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolása révén megtakarítható 360 milliárd forint egésze pufferként jelentkezhet a kormány számára, amivel Suppán Gergely is egyetért. A Takarékbank elemzője szerint a jövő évi kockázatok mértéke 200 milliárd forint, s ezt az összeget a bankadón felül tervezett válságadók nagyjából hozzák. Ugyanakkor mindkét elemző alkotmányosan aggályosnak nevezte a magán-nyugdíjpénztári befizetések átutalásának blokkolását, hiszen az a befizetők pénze. Suppán Gergely egy ilyen lépéssel "nem ért egyet".
Kondrát Zsolt véleménye szerint ha a kormány nem változtatja meg a kötelező magánnyugdíj-pénztári törvényt, a cash-flow (befizetés) elmaradása esetén is 360 milliárd forint terheli eredmény szemléletben az államháztartási hiányt. Más helyzet, ha olyan törvény születik, amely kedvezővé teszi a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe, esetleg ez visszamenőlegesen is lehetséges lesz - tette hozzá az MKB Bank vezető elemzője.
Jöhet a vaskos adócsökkentés
"2011-ben ezek az intézkedések olyan mértékű extra mozgásteret biztosítanak a kormány számára, hogy még az egykulcsos családi személyi jövedelemadó bevezetése mellett is marad lehetőség további adócsökkentésre" - véli Suppan Gergely. Jövőre a nyugdíjpénztári átutalásokon 360 milliárdot spórol meg a kormány a lépések következtében, míg a három szektor 160 milliárdos különadója megmarad.
A TakarékBank elemzője szerint kijelenthető, hogy néhány szektor finanszírozza a jövő évi adócsökkentést ezekkel a különadókkal. Hasonló véleményen van Vámosi-Nagy Szabolcs is, az Ernst & Young adószakértője szerda délután az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére.
Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek - húzta alá az adószakértő. Hozzátette: lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.
Suppan Gergely szerint az áruházláncok különadója minden bizonnyal egyetértést fog kiváltani a lakosságból, más a helyzet azonban az energiaszolgáltatókkal. "Nem elég, hogy a kormány lenyeleti velük, hogy nem emelhetik a gáz árát, ráadásul most még fizessenek be 70 milliárdot" - mondta az elemző. A távközlési szektorral kapcsolatban hozzátette: nem biztos, hogy egy stratégiailag ennyire fontos iparágat kell újabb különadóval sújtani.
Jöhet az "új szlovák csoda"?
"Elképzelhető, hogy a kormány azt tervezi, hogy reálértéken befagyasztja az állami kiadásokat, ez pedig a várható gazdasági növekedés mellett automatikusan az állami újraelosztás arányának csökkenését jelentené. 2013-tól, ha a már bejelentett nagy beruházások - Mercedes, Audi - is elkezdenek termelni, akkor pedig akár egy 6-7 százalékos éves növekedési ütem sem zárható ki" - emelte ki Suppan Gergely.
Az elemző szerint ezzel hazánk megismételhetné a néhány évvel ezelőtti szlovák csodát, néhány éven belül pedig felépülhetne a költségvetés bevételi oldala is, ami már lehetővé tenné a most bejelentett különadók kifutását.
Beke Károly
mfor.hu
