A tekintélyes lap szerint arról egyetértés mutatkozik, hogy a szövetségi tőkeinjekciók és egyéb beavatkozások megelőzték, hogy a rossz helyzet sokkal rosszabbra forduljon. "Kétségtelen, hogy a kormány egyelőre stabilizálta a pénzügyi rendszert" - állapította meg az újság, amely szerint bár a hitelpiac továbbra is gyenge, lassan egyre több és olcsóbb hitel lesz.
A The New York Times szerint annak ellenére, hogy a kormány már 4 milliárd dollár profitot gyűjtött a nyolc legnagyobb, korábban kisegített bank közül, az eredményekkel még nem lehet büszkélkedni. Semmi biztosíték nincs ugyanis arra, hogy a pénzügyi rendszer képes jelentős állami beavatkozás nélkül működni.
Az újság komoran állapítja meg: a kormány összesen nagyjából 1,2 billió dollárt költ a krízis leküzdésére és a recesszióból való kilábalásra, ez a GDP 8 százalékát kitevő összeg. Az 1990-es évek eleji megtakarítási és hitelválság, mai árakon, csak 250 milliárd dollárjába került az adófizetőknek, ez a gazdasági összteljesítmény 3 százaléka volt.
A The New York Times szerint a válságkezelés egyik legkellemetlenebb vonatkozása az, hogy alig van nyilvános információ a segélyek felhasználásáról, a pénzügyminisztérium nem kötelezi a bankokat, hogy közöljék, mire használják fel a szövetségi segélyeket. Sem a törvényhozóknak, sem a közvéleménynek nincsenek pontos ismeretei például arról, hogy a kormány a Citigroup bankcsoportnál milyen 300 milliárd dolláros eszközállományra vállalt garanciát. Azt sem tudni, milyen feltételekkel fizette ki a kormány az AIG származékos eszközeit, amikor tőkét injektált a biztosítóba.
Ezen ismeretek hiányában pedig lehetetlen megítélni a szövetségi segélyprogram hatékonyságát, és egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy végrehajtják azokat a reformokat, amelyek a krízis megismétlődésének elkerüléséhez szükségesek - állapítja meg a The New York Times.
