A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága javasolta, az előterjesztést a kormánypártok képviselői mellett a testület MSZP-s és jobbikos tagja is aláírta.
A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.
A törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedés a közügyek átláthatóságát szolgálja, mivel 2010 előtt az MFB állami tulajdonú hitelintézetként finanszírozást nyújtott a Quaestor vállalatcsoport egyik tagjának.
Szűcs Lajos, a parlamenti albizottság fideszes elnöke korábban azt mondta, a törvénymódosítás azt is szolgálja, hogy az albizottság a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól megkapjon olyan észrevételeket, vizsgálati eredményeket, amelyek az MFB és a Quaestor-csoport ügyleteit érintik.
Az Országgyűlés kedden Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára - 118 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett - ugyancsak változtatott az MFB-törvényen azzal a céllal - mint az az indoklásban olvasható -, hogy átalakítsa a fejlesztési bank részesedésszerzésére vonatkozó szabályozási struktúrát. A tárcavezető szerint a módosítással az MFB Zrt. közvetlen és közvetett tulajdonszerzése a jelenleginél rugalmasabb döntéshozatali formában, de a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott keretek között történhet majd.
Így tételesen meghatározták, hogy az MFB Zrt. a tevékenységük jellege, valamint egyéb szempontok szerint milyen gazdálkodó szervezetekben szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt. A lista élén állnak a pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók és elszámolóházak.
A szabályozás összhangban van a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, amely a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter hatáskörébe utalja a részesedésszerzésről való döntést - olvasható a részletes indoklásban.
A törvénymódosítás rögzíti: az MFB a befektetett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési tevékenységet is alaptevékenységként végzi.
A parlament szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletét is
Az Országgyűlés kedden a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében - az elmúlt időszak brókerügyei miatt - több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát a parlament 117 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
A Ház döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.
Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.
A képviselők bevezették a rendkívüli célvizsgálatot, amely súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén hajtható végre, a célvizsgálatoknál rövidebb határidőkkel. A parlament emellett részletesen szabályozta a jegybanki fogyasztóvédelmi célvizsgálatot is, amelyet például akkor indíthatnak, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése fogyasztók széles körét érinti.
A törvénymódosítással a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértéke 100 ezer euróra emelkedik.
A pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozásról már két héttel ezelőtt határozott volna a Ház, ám a zárószavazást a kormányoldal kérésére elhalasztották, mert az előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezései nem kapták meg a szükséges szavazatszámot: a kormánypártok 131 igen szavazata mellett az ellenzék nemet nyomott, illetve tartózkodott.
Az előterjesztő ezt követően átdolgozta az egységes javaslatot, a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával pedig a Ház kedden elhagyta a sarkalatossági záradékot az indítványból, így egyszerű többséggel is megszavazhatták.
MTI
