A konkrét ügyben az Uszodaépítő Kft. építési munkák kivitelezését vállalta, a munkák elvégzésére pedig alvállalkozókat szerződtetett. Az építkezés 2007 tavaszán kezdődött meg, majd még abban az évben félbeszakadt, az addig elvégzett munkákról a számlákat megfelelően kiállították, a felmerült áfát az érintettek a jogszabályoknak megfelelően befizették.
Az új áfa-törvény hatályba lépésekor a felek úgy nyilatkoztak, hogy a projekttel kapcsolatban elvégzendő jövőbeli munkákra vonatkozóan már az új törvény szerint - vagyis a fordított adózásra vonatkozó szabályoknak megfelelően - szeretnének eleget tenni áfa-kötelezettségüknek.
Az új törvény - összhangban az uniós adójogszabályokkal - az építési-szerelési munkák esetében úgynevezett fordított adózást ír elő, ami annyit jelent, hogy a szolgáltatás nyújtója helyett annak igénybevevője fizeti meg az áfát. Az ilyen ügyletekről kiállított számlákon utalni kell e tényre, továbbá azokon nem tüntethető fel áthárított adó.
Az adóhatóság álláspontja szerint az érintettek nyilatkozata azzal a következménnyel jár, hogy a beruházás már megvalósult részét érintő áfa-teljesítéseket is felül kellett volna vizsgálni, és azokra a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket visszamenőleg kellett volna alkalmazni. Ennek keretében az alvállalkozóknak módosítaniuk kellett volna a kiállított számlákat, az Uszodaépítő Kft.-nek pedig önellenőrzést kellett volna végrehajtania a korábbi áfa-bevallása tekintetében. Mivel ez elmaradt, a cégnél az APEH adóhiányt állapított meg.
A luxembourgi taláros testület azonban most kimondta: az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható. Az a körülmény tehát, hogy az adóalany az új áfa-törvény alkalmazását választotta a régi törvény helyett, önmagában nem befolyásolhatja az előzetesen felszámított áfa levonására vonatkozó jogát.
Az Európai Bíróság szerint az adóhatóság által előírt formai követelmények teljesítése - a számlák módosítása és az önellenőrzés - azzal a hatással járna, hogy a vállalkozás elesik az adólevonási jog gyakorlásának lehetőségétől. A bíróság ezért megállapította, hogy ellentétes lenne az uniós áfa-irányelvvel, ha az új magyar áfa-törvény fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseit e formai követelmények előírásával visszaható hatállyal alkalmaznák korábbi olyan ügyletekre, amelyeknél az érintett vállalkozásnak adólevonási joga keletkezett.
MTI
