A kiskereskedelmi forgalom volumene változatlan maradt az előző hónaphoz képest szeptemberben, éves alapon 3 százalékos a növekedés – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adataiból. Ez utóbbi akár jól is hangozhatna, de ez egy országos átlag: a 3 százalékos növekedés úgy jön ki, hogy például Tolna megyében közel 5 százalékos a növekedés, míg Budapesten az 1 százalékot sem éri el. És van még egy kis statisztikai részadat, amely összességében alaposan feljavítja a százalékszámítást: szeptemberben 12 százalékkal növekedett a csomagküldés és az internetes kiskereskedelem. Ez az idei legmagasabb adat, legutóbb tavaly júliusban mértek 14 százalékos bővülést utóbbi területen.
Fotó: Pixabay
Ez azt jelenti, hogy az online eladások beépülnek a KSH által közzétett, a teljes kiskereskedelmi forgalomról szóló adatjelentésekbe. Mivel nem tesznek különbséget az online és a hagyományos bolti forgalom között a fő mutatók esetében, a kiskereskedelmi forgalom növekedése magában foglalja az interneten keresztül bonyolított eladásokat is, amelyek így a teljes statisztikákban csapódnak le. Az internetes kiskereskedelem pedig magában foglalja a használt áruk webshopokon keresztüli értékesítését is. A hazai online kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát külföldi webáruházak adják.
A KSH jelentése szerint a kereskedelmi forgalom folyó áron 1661 milliárd forintot ért el, ami összegszerűen még visszaesést is jelent az augusztusi 1735 milliárd forinthoz képest, de a tavaly szeptemberi 1573 milliárd forintnál több. Az 1661 milliárd forintból csak Budapesten 319 milliárd forintot költöttek, Győr-Moson-Sopron megyében 80 milliárdot, míg a legszegényebb Nógrád megyében mindössze 21 milliárdot. A legtöbb megyében 2-3 százalékos a kiskereskedelmi forgalom növekedése, miközben idén szeptemberben 4,3 százalékos volt az infláció.
Az év kilencedik hónapjában meglepetésre stagnált a kiskereskedelmi forgalom, míg az előző év azonos havi szintjét 3,0 százalékkal haladta meg. A harmadik negyedévben így a kiskereskedelmi forgalom az előző negyedévi szintjének megfelelően alakult, vagyis megtorpant a szegmens bővülése
- reagált az adatokra Horváth Diána.
Az MGFÜ senior elemezője szerint az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma és a nem élelmiszer-üzletek forgalma esetében is stagnálás látszik az előző hónappal összevetve, míg éves alapon 3,1 és 3,5 százalékos növekedés következett be. Emlékeztetett: szeptemberben indult meg a nyugdíjas utalványok postázása, amely egészen október közepéig eltartott, így ennek hatása korlátozottan jelenhetett meg az élelmiszer-kiskereskedelemben. Háromhavi átlagot tekintve az élelmiszer-üzletek forgalma azonban kismértékű növekedést mutat az előző három hónappal összevetve, amelyek a béremelkedés nyomán javuló vásárlóerő támogat.
A nem élelmiszer-üzletek esetében a gyógyszer, gyógyászati termékek forgalma, valamint az internetes csomagküldés növekedett havi alapon, a használt cikk, a könyv, újság, papíráru és a textil, ruházati és lábbeli üzletek forgalma ellenben jelentősen visszaesett.
Az elemző szerint a kiskereskedelmi forgalmat szeptemberben érdemben visszahúzta az üzemanyag-forgalom mérséklődése, ami havi alapon 1,0 százalékkal csökkent, míg éves alapon kismértékű, 0,6 százalékos növekedés következett be. Az üzemanyag-forgalom továbbra is inkább mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat, a harmadik negyedévben az üzemanyagtöltő állomások forgalma ismét elmaradt a megelőző negyedévi szintjétől.
A Nemzetgazdasági Minisztérium elégedett, közleményük szerint jelenleg az erősödő belső fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje: újabb és újabb rekordokat dönt a hazai turizmus, miközben folyamatosan bővül a kiskereskedelmi forgalom. Mint írják, folytatják a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben, ezért december 1-től további 14 termékre kiterjesztik és 2026 február 28-ig meghosszabbítják az árréscsökkentést.
Bár az Országos Kereskedelmi Szövetség ezúttal nem fűzött kommentárt az adatokhoz, korábban elmondták: egyre több üzlet zár be a kistelepüléseken az árrésstopok miatt. Az alacsony növekedés mögött fenntarthatatlan gazdaságpolitikai lépések húzódnak meg az OKSZ szerint.
Az MBH gyorselemzése szerint pedig augusztushoz képest lényegében az élelmiszer szaküzletek és az online kereskedelem bővülése tartotta a negatív zónán kívül a havi változást. Pozitív fejlemény azonban szerintük, hogy három hónapja érezhetően javul a fogyasztói bizalom, csökken a lakosság inflációs várakozása, és még ha a munkaerőpiaci adatok mást is indukálnak, de csökken a lakosság félelme a munkanélküliségtől való.
