A 2009-es válság mélypontján nem nagyon volt választása az amerikai jegybanknak: az amerikai (és ezzel párhuzamosan a világ)gazdaság megmentése érdekében egy erősen unortodox útra léptek: pénzt kezdtek nyomtatni. A semmiből. A Fed varázspálcája intett egyet, és máris sokmilliárd dollárt teremtett. Fontos látni, hogy ez olyan pénz, ami előtte nem létezett: ezt - számítógépes jel formájában - az emberi akarat teremtette mindenféle fedezet nélkül.
Mondhatni, az exceltáblában átírták az addig ott szereplő számot egy kicsit nagyobbra. Majd minden hónapban ismét. Az újonnan teremtett pénzből a Fed állampapírokat, majd később jelzálogkötvényeket vett, az ellenérték pedig végül a kereskedelmi bankoknál landolt. A lényeg azonban az, hogy a kereskedelmi bankok ezt a pénzt nem költötték el, nem hitelezték ki, (mivel nem volt hitelkereslet, és mivel félelmükben inkább egyre nagyobb pénzhalmon ültek, hogy a következő válságban ne kerüljenek majd bajba) s ez az oka annak, hogy a rendkívül megnövekedett pénzmennyiség ellenére EDDIG nem tapasztaltuk a többletpénz inflációs hatását. Tény, hogy sokkal több dollár van jelenleg, mint pár éve volt, és az is tény, hogy a többletdollárok kihasználatlanul hevernek a kereskedelmi bankok "trezorjaiban", elektronikus számláin. Ennek a többletpénznek akkor lesz inflációs hatása, ha beindul a hitelezés. A hitelezés pedig akkor indul be ha beindul a gazdaság (illetve itt egy erősen reflexív folyamatról van szó, tyúk-tojás probléma, hiszen ha van hitelezés, gyorsul a gazdaság, és ha gyorsul a gazdaság, akkor van igány új hitelekre, tehát felpörög a hitelezés). Mihelyst tehát az amerikai gazdaság felpörög ÉS ezzel párhuzamosan a hitelezés is, elég gyorsan inflatórikus hatása lehet ennek a kinyomtatott többletpénznek.
Jelenleg a befektetők nagy része a deflációtól fél, miközben az ajtón már inkább az infláció kopogtat. Erre nagyon kevesen vannak felkészülve...
Ami Magyarországot illeti, itt kicsit más a helyzet, ugyanis az MNB által már kinyomtatott 750, és még kinyomtatandó 2000 milliárd forint közvetlenül hitelezést fog élénkíteni (mindazonáltal ez pont olyan fedezetlen pénznyomtatás, mint amit a Fed , vagy a BoJ csinál). HA SIKERÜL kiosztani a 2000 milliárdot az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében - és ez egyelőre kérdéses - akkor annak számos hatása lesz. Először is megugrik a vállalatok, és talán a magánszemélyek hitelállománya, ami felpörgeti a gazdaságot (és ha jól látom, lesz ennek más leágazása is: / "A másik változat alapján – a Diákhitel Központ közreműködésével – államkötvények kibocsátásával szereznék meg a szükséges forrásokat, és a nulla százalék hozamot ígérő papírokat az MNB vásárolná meg, így a jegybank viselné a veszteséget"). De a friss hitelt akár fogyasztásra, akár beruházásra fordítjuk, annak - ismerve a magyar gazdaság szerkezetét - komoly importigénye lesz, és az eddigi pozitív folyó fizetési mérleg igen gyorsan negatívba fog átfordulni. És akkor majd ott állunk negatív folyó mérleggel és alacsony kamatokkal. Jól látjuk a török líra vagy a dél-afrikai rand árfolyamán, hogy ez mit jelent: devizaleértékelődést, ami automatikusan inflációnövelő egy kis, nyitott országban. A Matolcsy-féle pénznyomtatás, tehát idővel ugyanúgy inflációt generál majd, mint a Fed, vagy a BoJ által történő pénznyomtatás.
A pénznyomtatás inflációt okoz. Vagy előbb, vagy utóbb. Ez nem egy mellékhatás nélküli gyógyszer. Ennek megfelelően a befektetési stratégiákban a jelenlegi deflációs jelek ellenére az infláció elleni védelemre komoly hangsúlyt kell helyezni...
