Nem sikerült mindent kimagyaráznunk
Egy újabb, a korábbinál határozottabb hangvételű levelet ír szerdán a magyar kormánynak az Európai Bizottság, mivel néhány kifogásolt törvény ügyében nem sikerült meggyőzni a testületet - jelentették be szerdán a Bizottság brüsszeli ülése után. Az újabb levélben elsősorban a bírák korai nyugdíjazásával és az adatvédelmi biztos leváltásával kapcsolatban tesz fel további kérdéseket a testület.
A Bizottság szerdai közleménye (angolul itt olvasható) szerint a jegybanktörvénnyel kapcsolatban néhány kulcsfontosságú pontban nem sikerült megegyezni. A testület kiemeli, hogy a magyar kormány válaszaitól teszi majd függővé a következő lépéseket a kötelezettségszegési eljárások ügyében.
Az EB közleménye szerint két kérdésben úgynevezett reasoned opiniont (szabad fordításban "indokolt véleményt") küld a magyar kormánynak, ami az utolsó lépés az Európai Bíróság előtt. Másik két kérdésben a testület újabb levélben figyelmeztette a kormányt.A két súlyosabb kérdés az adatvédelmi biztos függetlensége és a bírák nyugdíjazása, míg a két levél a bíróságok és a jegybank függetlenségét firtatja.
Korábban viszont arról szóltak a hírek, hogy az Európai Bizottság mindenképp szeretné elkerülni a bírósági procedúrát, a magyar kormány illetékesei azonban időnként már keményebben nyilatkoztak, szerintük nem zárható ki, hogy nem sikerül megegyezni, és a bíróság elé kell vinni néhány kérdést.
"Magyarország válaszolt a Bizottság néhány kifogására, de további fontos kérdéseink vannak. A kötelezettségszegési eljárások ezért most a második szakaszukba léptek, a magyar kormánynak gyorsan reagálnia kell a további kifogásokra. Konkrét törvénymódosításokat szeretnék látni a Bizottság kifogásainak mentén" - írja a közleményben Viviane Reading, a Bizottság alelnöke.
"Örvendetes, hogy Magyarország kész kijavítani az elfogadott jegybanktörvényt, de további garanciákat várunk" - tette hozzá Olli Rehn pénzügyi biztos. A testület gyors válaszokat szeretne kapni hazánktól, ezért a szokásos kettő helyett egy hónapon belül várja a reagálást - zárul a közlemény.
Tovább húzódhat a tárgyalások megkezdése
A szerdai döntésnek egyelőre nincsenek kézzelfogható következményei, hiszen az újabb levélre a kormánynak újabb egy hónapja van megküldeni a választ. Ugyanakkor Brüsszel korábban úgy nyilatkozott, hogy amíg a problémás kérdésekről nincs megegyezés, addig nem kezdődhetnek meg a hivatalos tárgyalások egy újabb IMF/EU hitelcsomagról, amit a magyar kormány hónapok óta szorgalmaz egyfajta "védőhálóként".
Amíg az EU-val nem sikerül tisztáznunk a kérdéseket, addig az IMF-fel sem indulhatnak meg a hivatalos egyeztetések, ugyanis a bevett szokás szerint egy uniós tagállam esetében a Valutaalap önállóan nem kezdhet tárgyalásokat.
Az elmúlt napokban egyébként egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy a magyar kormány esetleg időhúzásra játszhat, valójában nem is akar megállapodni a nemzetközi szervezetekkel a jelenlegi körülmények között. Január óta ugyanis jelentősen erősödött a forint az euróval szemben, és hazánk csődkockázati felára is csökkent. A tartalékokkal pedig akár 2012 végéig is kihúzhatjuk az újabb hitelcsomag nélkül, vagyis egyelőre nem sürgős a megegyezés. Az elemzők szerint erre a piaci szereplők is kezdenek rájönni, kérdés az, meddig tart ki a türelmük, ki akarják-e kényszeríteni a megállapodást.
Január óta dobálják egymásnak a labdát
Az Európai Bizottság még január 17-én jelentette be, hogy több kérdésben is kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, ami azt jelenti, hogy a testület szerint bizonyos magyar törvények nem felelnek meg az uniós jogszabályi követelményeknek. A Bizottság a jegybanktörvényt, a bírák korai nyugdíjazását és az adatvédelmi biztos szerintük aggályos leváltását rótta fel az Orbán-kormánynak, az ezekkel kapcsolatos aggályokra várt választ.
A jegybanktörvény ügyében volt a legélesebb az ellentét a Bizottság és a magyar kormány között, a brüsszeli testület kifogásolta Simor András MNB-elnök fizetésének csökkentését, az alelnökök számának tervezett megnövelését, illetve az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő passzust is. Egy héttel a kifogások felvetése után Orbán Viktor Brüsszelben tárgyalt Barroso bizottsági elnökkel, a kormányfő már akkor jelezte, hogy néhány kérdésben hajlandó engedményekre.
A hivatalos válasz végül egy hónappal az eljárások megindítása után született meg, a kormány egy százoldalas dokumentumban magyarázta a kifogásolt jogszabályokat. Február közepe óta arra vártunk, hogy a Bizottság kiértékelje ezeket a válaszokat, és nyilatkozzon arról, számára elfogadhatók-e.
Beke Károly
mfor.hu
