A jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter mellett Windisch László ÁSZ-elnök és Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke is felszólal. A Pannon Egyetemen megrendezett eseményről a helyszínről tudósítottunk.
Varga Mihály és Nagy Márton is bizonytalanságról beszélt – figyelmeztetés a jegybanki alapítványok ügyében
Veszprémben rendezi meg a Magyar Közgazdasági Társaság csütörtökön és pénteken a 63. Közgazdász-vándorgyűlést, amelynek nyitó plenárisán Varga Mihály jegybankelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is előadást tartott. Ők nem beszéltek az MNB-alapítványok ügyéről – de egy harmadik résztvevő, az ÁSZ elnöke szóba hozta az ügyet, és üzent is.
Lenne miről beszélni
Az elmúlt években a szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg a Közgadász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülését: borítékolható volt ugyanis, hogy a jegybankelnöki megbízatásainak utolsó éveit töltő Matolcsy György kritikákkal illeti majd a kormányt. Ez így is történt - Matolcsy súlyos állításaira azonban sem a tavalyi előadásban, sem a tavalyelőtti panelbeszélgetésben nem támadott vissza érdemben Varga Mihály akkori pénzügyminiszter.
A felállás mostanra nagyot változott: Varga Mihály immár jegybankelnökként vesz részt a vándorgyűlésen, az MNB szekrényéből pedig már regnálása első hónapjaiban súlyos csontvázak zuhantak ki, amelyek Matolcsy György idejében kerültek oda. Amit a gazdasági sajtó éveken keresztül sulykolt eredménytelenül a jegybanki alapítványokról, arról kiderült, hogy valóban igaz lehetett. Az ügyben nyomozás és vizsgálat folyik, közpénz-százmilliárdok sorsa vált kérdésessé. Vajon kitér-e beszédében ezekre a kínos ügyekre Varga Mihály - esetleg az őt korábban személyesen is súlyos kritikákkal említő Matolcsy György nevét is megemlíti? Vagy csak egy "hűvös", szakmai kitekintést kapunk a monetáris politika kilátásairól, teendőiről?
A jegybankelnököt követően Nagy Márton áll a mikrofon elé. A nemzetgazdasági miniszter nincs könnyű helyzetben: semmi sem lett az idén beharangozott gazdasági csodából. Nemhogy repülőrajt nem történt, még az 1 százalékra csökkentett GDP-növekedési terv teljesüléséhez is kisebbfajta csoda szükségeltetne. Gyakorlatilag 2022 közepe óta nem képes növekedést produkálni a magyar gazdaság. A Nemzetgazdasági Minisztérium a keddi GDP-adatokról nem is adott ki kommentárt - a miniszternek viszont most lesz lehetősége megmagyarázni a bizonyítványt.
Varga Mihály: stabilitás bizonytalan környezetben
Pleschinger Gyula MKT-elnök bevezetőjéből kiderült: Varga Mihály a rendszerváltás óta eddig minden Közgazdász-vándorgyűlésen részt vett és előadást is tartott. A jegybankelnök mostani előadásának címe: Stabilitás bizonytalan környezetben. A világgazdasági helyzetképet, a magyar gazdaság főbb mutatóit valamint a stablitás, a bizalom és az MNB viszonyát járja majd körül.
Európa a nagy vesztes
Tavaly ősz óta még bizonytalanabb lett a világ Varga Mihály szerint: 2024-ben még a "soft landing"-ben reménykedett mindenki, mára viszont megrekedt a dezinflációs folyamat, a kiszámíthatatlanság pedig felerősödött. A Jelenleg is 21 OECD-ország van a cél fölött az infláció, 8 országban a cél közelében jár, 8 oszágban pedig a cél alatt - az áremelkedés üteme tehát sok országban a jegybanki célok fölött ragadt. A 2020-as évtized lassuló világgazdasági növekedést hozott: a legfontosabb erőközpontok tartósan a korábbi évtizedek teljesítménye alatt vannak. Amerika úgy-ahogy tartja magát, Európa azonban komoly versenyképességi és növekedési problémákkal küzd - a mi kontinensünk a nagy vesztes a jegybankelnök szerint. A német adminisztráció, bürökrácia a támogatások visszafogásához szokott hozzá az elmúlt évtizedekben - a fiskális élénkítésben így nem lesz gyors váltás Németországban. Közben a kínai gazdaság is jelentősen lassult, stabilitási problémák is felmerültek.
A magas államadósság még jobban fog fájni
Az államadósságok szintje jelentősen megemelkedett - tartósan magas külső hozamkörnyezetre kell berendezkednünk ebből következően Varga Mihály szerint. Komoly többletkiadásokra, nagy költségvetési terhekre kell felkészülniük azoknak az országoknak, ahol magas az államadósság
Túl nagy inflációra számít mindenki
A bérfelzárkóztatás fontos, a bértárgyalások során azonban figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is - hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A magas infláció egyre inkább kelet-közép-európai problémává vált - a német gazdaság gyengélkedésének, az orosz-ukrán háborúnak és a háború miatt bevezetett szankcióknak is van ebben szerepe.
Az infláció mellett az inflációs várakozásokkal is foglalkozni kell, le kell őket törni - az árstabilitás megteremtéséhez szükséges lenne a várakozások csökkentése és horgonyzása. Jóval a tényinfláció fölött vannak jelenleg a várakozások - akkorák most, mint 2022 elején, pedig akkor 8 százalék volt a tényinfláció (jelenleg pedig 5 százalék alatti).
A vállalatok elkezdtek reagálni a gyenge gazdasági teljesítményre
Varga Mihály a növekedési problémákra is kitért. Magyarország az EU-rangsor hátsó harmadában van; nem csak az EU, hanem a V3 régió (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) átlaga alatt. A magyar gazdaságot jelenleg a fogyasztás húzza, ebben jól teljesítünk, a beruházások állapotát viszont kritikusnak nevezte a jegybankelnök. A beruházások alacsony szintjének okaként a vállalkozások a magas árszínvonalat jelölik meg.
A munkaerőpiac ellenállónak bizonyult a válságokkal szemben - a dekonjunktúrára azonban a vállalatok is elkezdtek reagálni. A foglalkoztatottak száma 1 százalékkal csökkent a második negyedévben - pánikba nem kell esni, szezonális okok is vannak a háttérben, de látszik, hogy a vállalkozások elkezdtek alkalmazkodni a gazdaság állapotához.
Drágulnak a lakások, de kedvezményes hitelből lehet fizetni a magasabb árakat
A folyó fizetési mérlegben és a külső egyensúly alakulásában javuló környezetet lát a jegybankelök, ahogy a költségvetés elsődleges egyenlege is jelentősen javult az elmúlt 4 évben Varga Mihály adatai szerint. Az Otthon Start program pedig élénkíti a lakossági hitelezést és a lakáspiacot is. Az éves lakásár-dinamika korábban is jelentős volt: a 2. negyedévben az országos átlag közel 16, a budapesti bő 24 százalékkal emelkedett, ezt ellensúlyozhatja Varga Mihály szerint a program segítségével felvehető kedvezményes hitel.
Jobban járt, aki forintban takarított meg
A vállalati hitelezés továbbra sem pörög igazán, a bővülés visszafogott. A vállalatok a bizonytalan környezetben óvatosak, és egyébként is lenne pénzük a beruházni, emiatt egyelőre nem látszik a fordulat a beruházási hiteleknél.
Feltette a kérdést: vajon forintban vagy devizában érte meg jobban megtakarítani az elmúlt egy évben? Meg is válaszolta: mind részvény, mind befektetési alap, mind állampapír tekintetében azok jártak jobban, akik forintban takarítottak meg, a visszatekintő hozamok ezt igazolják.
A piacnak bejön a Varga Mihály-féle stabilitás
Ami a jegybank teendőit illeti: a múltból jól látszik, hogy a magas infláció a leginkább negatív hatást jelenti egy gazdaság, így a magyar gazdaságra is. Röviden: a magas infláció alacsony gazdasági növekedést okoz - a jegybank nem csak jogszabályi, hanem józan racionalitási okokból is törekszik ezért az árstabilitás elérésére. Március óta a jegybank munkáját egy stabilitás-orientált szemlélet és kommunikáció jellemzi, Varga Mihály szerint a piac ezt díjazza, ami a forint stabil árfolyamán is meglátszik. Az infláció elleni küzdelem azonban még nem ért véget. Varga Mihály nemzetközi elemzői véleményeket mutatott be arról, hogy a piac észleli a jegybank stabilitásra törekvését.
Nem lehet többé a gyenge forintra játszani
Nem lehet a felzárkózást az árfolyam leértékelésére alapozni - közölte Varga Mihály, hiába volt korábban az a hit, hogy a gyenge forint kedvez az exportnak. A 2020-as évekre az árfolyambegyűrűzés mértéke a kétszeresére nőtt és gyorsabb is lett; a turbulenciákat ezért igyekeznek mérsékelni. 2024 elején a forint elszakadt a többi régiós devizától, nagyobb mértékben gyengült; mostanra viszont ez a divergencia csillapodott, a forint együtt mozog a régióval. A stabil árfolyam hatásai pedig az MNB szerint egyre markánsabban látszanak a beszerzési árakban is.
6 hónapja próbálják erősíteni a bizalmat
Varga Mihály a további intézkedések között a banki alapszámla bevezetését és a pénzforgalmi csalások elleni küzdelem fokozását emelte ki, ezekben a bankokkal együttműködnek. A minősített vállalati hitelek (MVH) bevezetését is megemlítette: szeptemberben több banknál is indulnak a kisebb adminisztrációval elérhető termékek. Emellett az ingatlanhitelezésben változik a prudenciális szabályozás.
Az elmúlt 6 hónapban a bizalom erősítése volt a jegybank fő célja Varga Mihály szavai szerint - ezt az ábrája alapján főként az infláció további csökkentése, a pénzügyi stabilitás megőrzése szolgálja.
A jegybanki alapítványok ügyére végül nem tért ki.
Varga Mihály bizonytalan, Nagy Márton viharos időkről beszél
Varga Mihály után Nagy Márton lépett a színpadra, "A nemzetépítő gazdaságpolitika viharos időkban is biztosítja Magyarország jövőjét' című előadásával. Az inflációról és a jegybankról nem fog beszélni, azt ígérte - helyette a gazdaságot érő kihívásokról és a családok segítéséről beszél majd.
Mi a zseniális az amerikai gazdaságpolitikában?
Nagy Márton is világgazdasági kitekintéssel kezdett. Az USA gazdaságpolitkája újraformálja a világgazdaságot; Trump pénzügyminisztere rendkívüli befolyással bír, az intézkedések nem ad-hoc jellegűek, komoly tervezés eredményei. Ebben az a zsenialitás Nagy Márton szerint, hogy megértették: a gazdaság helyreállítása, sikerei nélkül nem lehet költekezni. Minden arról szól, hogy az Egyesült Államok több pénzt akar keresni. Erről szólnak a vámok is: nem az ipar hazaköltöztetéséről hanem a költségvetési bevételek növeléséről Nagy Márton szerint. A vámok könnyű pénzkereseti lehetőséget jelentenek; nem Amerikában okoznak inflációt, hanem a világ más részeint. A komplex keretrendszer nem csak a vámokról szól, hanem a kiadások visszafogásáról, energiahatékonyságról, bürokrácia-leépítésről.
A vámmegállapodások kulcsa az amerikába áramló befektetések és az amarikai termékek vásárlásának jelentős növelése - ezeken Amerika százamilliárdokat keres Nagy Márton szerint. Az Egyesült Államoknak van egy kidolgozott, végiggondolt, végrehajtott stratégiája arról, hogyan lesz 3 százalékos növekedés, hogyan fognak pénzt keresni, honnan lesznek tőkebefektetések - és ez működni fog Nagy Márton szerint.
Az EU fordítva ül a lovon - a morbiditás csúcsa, ami az autóiparban történik
Ehhez képest az EU-ban továbbra sem látható szándék a versenyképességi problémák megoldására Nagy Márton szerint. Pedig már a Draghi-jelentésben is azonosították a problémákat, mégsem orvosolják ezeket. Az EU elfelejtette azt a közgazdasági alapelvet, ami az USA nem: először a gazdaságot, bevételeket kell helyreállítani, utána lehet költekezni. Az EU pedig pont fordítva cselekszik: elkezdik költeni, ami nincs, és reménykednek abban, hogy ez majd valamiféle növekedést beindít. Ez Nagy Márton szerint morbid.
A morbiditás csúcsa pedig szerinte az, ami az európai autóiparban történik: az EU egyik kulcsiparága, mégis minden fontos piacán, még a hazai piacon is térvesztés fenyegeti. Az elektromos autózás 30 százalékkal bővült az EU-ban az első félévben, de a növekedés 60 százalékáért 2 kínai autógyártó felelős. Hiába vetnek ki védővámot a Kínában gyártott autókra, ha a BYD Szegeden gyártja az autóiit. Felér egy hazaárulással, amit az EU művel ezen a téren Nagy Márton szerint.
Semlegesség, 6 plusz 6 pillér
A gazdasági semlegesség azt jelenti: aki akar Magyarországgal üzletelni, az üzleteljen - mondta Nagy Márton. 6 pillére van a gzdaságpolitikának: a KKV-k fejlesztése, a 150 gyár építése, az adócsökkentés folytatása, az infláció elleni program, a lakhatás és a bérkonvergencia jelenti a pilléreket.
Az amerikai vámok Európára gyakorolt negatív hatásai miatt most négy területre kell koncentrálni: az otthonteremtésre, az adócsökkentésre, az országéoítési tervre és az ipar- és munkahelyvédelemre. Ehhez plusz két pontot kapcsolt Nagy Márton: a reálbérek fenntartására és az agrárium megerősítésére.
A kormány azt akarja, hamarabb költözzenek el otthonról a fiatalok
Ami az otthonteremtést illeti: több kisebb program mellett az Otthon Start program a fő intézkedés. Magyarországon kiemelkedő a saját tulajdonban élők aránya, a kormány célja, hogy a fiatalokat is hozzásegítse ehhez. A magyar fiatalok az EU-s átlagnál idősebb korban hagyják el a szülői házat, ezen is szeretnének változtatni.
A GDP-arányos lakáshitel-állomány Magyarországon az egyik legalacsonyabb - a lakosság jellemzően hitel nélküli lakásokban él. Nem igaz, hogy eladósítják a lakosságot - van még tér a növekedésre a hitelekre.
Az Otthon Start 50-100 milliárd forintos éves költségvetési kiadással jár, a Lakhatási Tőkeprogram ennél jóval többe, évi 300 milliárdba kerül, a Vidéki Otthonfelújítási Prigramnál 82+228 milliárd forintos éves költségvetési hatás állt Nagy Márton táblázatában.
Alacsony az adóék, ha úgy vesszük - odaszúrás a Tisza Pártnak
Vannak, akik emelnék az adókat, progresszív adókat terveznek bevezetni (utalt a Tisza Pártra), de a kormány Nagy Márton szerint nem ilyen: az adócsökkentésben hisznek. Magyarországon az adóék 41 százalék körül van gyermektelenek esetében - kétgyermekesek esetében viszont a családi adókedvezmények figyelembe vételével 40 százalék alatt vagyunk az adóéket illetően, ha pedig a 40 év alatti anyák szja-mentességével együtt nézzük, akkor nálunk a második legalacsonyabb az adóék az egész EU-ban.
Szocho-csökkentés a láthatáron
Az Országépítési Terv főként infrastrukturális, azon belül is közútépítési projekteket takar. Az ipar- és munkahelyvédelmi terv keretében kkv-fejlesztésekre koncentrál a kormány, a Széchenyi Kártya Program hitelkamatainak mérséklését is tervezik. Adócsökkentéseket is terveznek: 1 százalékponttal tervezik csökkenteni januártól a szochót, emelni tervezik az áfa alanyi adómentesség határát is. Kétszámjegyű minimálbér-emelésre kell készülni - tette hozzá Nagy Márton.
Nagy Márton: 2010 óta 75 százalékos reálbéremelkedés volt
Mégis beszélt egy kicsit az inflációról Nagy Márton, mégpedig a bérek kapcsán. 2010 óta 75 százalékkal nőtt az átlagkeresetek értéke a KSH kimutatásai alapján, ezt szeretnék fenntartani. Az első félévben a csökkenő reálkeresetű munkavállalók aránya a közigazgatás, védelem ágban volt a legmagasabb - a béremelések fókusza így ide került. Nagy Márton szerint sosem volt még olyan alacson a reálbércsökkenést elszenvedők aránya, mint most.
Beszélt arról is: iszonyú pénzek mennek ma be az agráriumba - 1000 milliárd forintál is több pénz csak idén.
Valaki mégis beszél majd a jegybanki alapítványokról?
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke vette át a szót - a jegybankelnök és a nemzetgazdasági miniszter nem beszélt a jegybanki alapítványok ügyéről, az ÁSZ-elnök azt ígérte, ő ki fog térni erre is.
Elmondta: adatalapú, felügyeleti szemléletet szeretnének kiépíteni, nem a régmúltat vizsgálni, inkább a folyamatos figyelem, kockázatalapú megközelítés jellemzi az Állami Számvevőszék tevékenységét.
Beszélni kellene a pozitív dolgokról
Megemlítette: a gazdaság nem pusztán számokból áll, érzelmek és hangulatok mozgatják - ebben szerinte a közgazdászoknak és a sajtónak is van felelőssége; szerinte beszélni kell azokról a dolgokról is, amelyekre büszkék lehetünk. Ha csak bizonyos sajtótermékeket olvasnánk, már rég felvágtuk volna az ereinket - mondta. A büszkeségre okot adó eredmények között említette, hogy 2010 óta az EU átlagánál jóval nagyobb mértékbőn bővült a magyar gazdaság, kétszeres ütemben bővült a foglalkoztatottság. Reálértéken pedig jelentősen nőttek a közszolgálati, jóléti ráfordítások is - a "sokat szidott" egészségügyben is. A Covid évének kivételével hazánk államadóssága érdemben tudott csökkenni - mondta Windish László.
Néhány civil szervezeten múlnak az uniós ezermilliárdok?
Az uniós pénzekről azt mondta: a jogállamiság mint kritériumrendszer messze van az objektivitástól. Néhány civil szervezet szaván múlik ezermilliárdok sorsa - mondta Windisch László. Az Amnesty International,, a Társaság a Szabdságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Transparency International jelentései a leggyakrabban idézett dokumentumek ezeknél a vizsgálatoknál - ez derült ki Windisch László diavetítéséből.
Egyedi kormánydöntésekkel adott támogatások: hány új munkahelyet teremtettek valójában?
Az egyedi kormánydöntésekre alapozott gazdaságpolitikát érintő ÁSZ-jelentést sokan sokféleképpen tálalták; az ÁSZ-elnök most azt emelte ki: a létrehozott munkahelyeket máshogy látják, mint a HIPA. Az összes létrehozott munkahely ugyanis nem új munkahely abból a szempontból, hogy nem olyan embereket alkalmaznak ezeken, akik korábban nem dolgoztak sehol.
Kontroll nélkül: 204 milliárd ment luxus- és presztizsingatlanokra
A Magyar Nemzeti Bank független szervezet, ennek fontos aspektusa a pénzügyi költségvetési függetlenség. Ez megvalósul az MNB-nél, a Parlament sem vizsgálja a költéseit. Ennek eredményeként 2019 és 2023 között 204 milliárd forintot költött luxus- és presztis-ingatlanokra az MNB - derült ki Windisch László egyik diájáról. Mindezt olyan módon, hogy a tulajdonosi kontroll sem tudott megvalósulni. Jó célokat neveztek meg az alapítványnak - de az alapítvány elképesztően átláthatatlan, bonyolult céghálója ezt nem szolgálta az ÁSZ szerint. Ez nem csak a kontrollt, átláthatóságot vette el, hanem a saját vagyon fölötti rendelkezést is ellehetetlenítette.
A jegybank egyik kezével a diverzifikáció fontosságát tanítja, saját maga viszont minden tojást egy kosárba rakott a Neumann János Egyetem esetében - egy társaság részvényébe fektetve az összes vagyont.
Üzenet az érintett vezetőknek: nem számít, hogy van a közelben "erős ember"
Szó sincs 5-600 milliárd forint eltűnéséről - a vizsgálat jelenleg is folyik, lehet szakmailag beszélni a károkról, de az ÁSZ csak annyit mutatott ki: a számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot. Windisch László ezért azt kéri, senki se beszéljen "óriási" összegű károkról az ÁSZ jelentésére hivatkozva.
Üzent az érintett testületek vezetőinek: személyes felelőssége van az alapítványi kurátoroknak, igazgatósági tagoknak. Ne tévesszen meg senkit, ha van egy erős ember a környezetében: amikor eljön a felelősségrevonás, ott csak egyéni felelősség van. Windisch László azt javasolta: tegye fel magának a kérdést minden érintett: tisztában van-e pontosan a végzett tevékenységgel, és valóban ért-e hozzá? Megvan-e az autonómiája ahhoz, hogy egy rossz döntésről kijelentse, hogy az rossz? Aki elválllata a pozíciót, szánja rá az időt, hozza meg maga a döntéseket és vállalja értük a felelősséget - mondta Windisch László.
