Az elmúlt két évben az ősz első napjaiban az európai gáztárolók erősen közelítettek a kapacitásaik határához, tavaly például 90 százalékon álltak. A magyar tárolók szintje ettől elmaradt, ám itthon is 85 százalékos szintet értek el akkor. Igaz, a háború kitörését követő időszakban a takarékos fogyasztás mellett a kedvező időjárás is hozzájárult ahhoz, hogy Európa-szerte csökkenjen a földgáz fogyasztása, aminek köszönhetően a tél végén is meglepően magas volt a tartalékok szintje. Az előző tél időjárása miatt azonban a fűtési szezon vége kitolódott, így a betárolási időszakot megelőzően már látszódott, hogy nagyobb készletet kell majd felhalmozni.
Ez folyamatosan folyik, ám nem csak az európai, de a magyar tárolókban is kevesebb földgáz van, mint az elmúlt két év hasonló időszakában. Az Entsog (Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata) adatai szerint a magyar tárolók szintje 68 százalékos, ami nagyjából10 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.
Az alacsonyabb magyar szint – ahogy arra írásunkban még kitérünk – nem csak amiatt fontos, hogy a hazai ellátás biztosított lesz-e a tél folyamán, hanem azért is, mert a tárolók téli töltöttségére vonatkozóan van egy 90 százalékos uniós előírás. Miközben a 2022-ben hozott előírás hatályát idén 2027 végéig meghosszabbították, vagyis a tárolók töltöttségének a mostani és következő években is el kell érnie a 90 százalékos szintet, a szabályt rugalmassabbá is tették. A korábbi szabály szerint ugyanis november 1-jei határidőig kellett ezt a szintet elérni, míg az új előírás szerint az előírt szintet október 1. és december 1. között kell teljesíteni.
Ugyanakkor nem Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelynek még komolyabb mennyiséget kell betárolni, hiszen a németek is 72 százalékos szinten állnak. A többi nagyobb kapacitással rendelkező ország ugyanakkor bőven 80 százalék felett áll, így attól nem kell tartani, hogy a készletezési problémák miatt a tagországok egymásra licitálva vernék fel az árakat.
Fotó: Depositphotos
Érdemes azt is megemlíteni, hogy az egyes uniós országokban merőben eltérő a meglévő tárolási kapacitás. Ebből a szempontból egyébként százalékosan nézni a töltöttségi szintet félrevezető lehet, hiszen például Spanyolországban vagy Lengyelországban hiába van 85, illetve 90 százalék felett a tárolók töltöttsége, a magyar tárolókban lévő gáz mennyisége meghaladja az ezekben az országokban lévő földgáz-tartalékot.
Honnan jön a gáz?
Az utóbbi hetekben elsősorban a kőolaj-szállítás került a figyelem középpontjába, és a magyar külügyminiszter akkor is hitet tett az orosz szállítások mellett. Hasonló a helyzet a földgázzal is, a kormány illetékesei rendre azt hangoztatják, hogy gyakorlatilag kiválthatatlan az orosz Gazprom, mint fő beszállító. Más kérdés, hogy rajtunk kívül immár majdnem minden uniós országnak sikerült alternatívát találni, így például Ausztriának is, amely a nyugati országok között az első vásárló volt, hiszen 1968 óta (előbb szovjet, majd) orosz gázt vásárolt. Így csak két nagyobb uniós vásárló maradt: Magyarország és Szlovákia.
A fenti kijelentés a vezetéken érkező orosz gázra igaz, mivel az onnan származó LNG-t más uniós országok is veszik. Más kérdés, hogy a cseppfolyósított termékek piacáról Donald Trump szeretné kiszorítani Moszkvát és a vám-, illetve kereskedelmi megállapodások is ezt célozzák.
Az adatok egyébként azt mutatják, hogy az Egyesült Államok eredményes ezen a téren, hiszen a szerdán publikált információk szerint az ország cseppfolyósítottföldgáz-exportja augusztusban minden idők legmagasabb szintjét érte el. Ez részben annak köszönhető, hogy számos cseppfolyósító üzem nyári karbantartása befejeződött, részben pedig annak, hogy a globálisan az egyik legnagyobb cseppfolyósító, a Plaquemines létesítménye tovább növelte a termelését, derült ki az LSEG előzetes adataiból. Az augusztusi export összesen 9,33 millió metrikus tonnát (kb. 12,8 milliárd köbmétert) tett ki, ami a Reuters beszámolója szerint meghaladja az áprilisban felállított korábbi 9,25 millió tonnás havi rekordot.
Rövid távon ugyan a kínálati oldalon visszaesés várható, mert szeptember első két hetében a Norvégia gázmezőiről a kontinensre érkező vezetékrendszer karbantartás miatt leáll, ám a szakértők szerint az Észak-Afrika felől jövő vezetékek és az elmúlt években megugró LNG-kapacitás miatt gond nélkül minden tagállam elérheti az uniós előírásnak megfelelő 90 százalékos szintet.
Érdekesség, hogy Azerbajdzsán is megpróbálta növelni a gázexportját Európába, „pechjükre” Ukrajnán keresztül képzelték ezt el. A kaukázusi ország a magyar kormány korábbi hangzatos ígéretei szerint fontos szerepet kaphatna a magyar energiapolitikában, hiszen Orbán Viktor és Szijjártó Péter is beszélt arról, hogy onnan is olcsó gázt fogunk vásárolni, de felmerült egy gigantikusan hosszú távvezeték építése is, amelyen zöld áram érkezhetne.
Ugyanakkor az azeri terjeszkedést Moszkva fegyveresen akadályozta meg: augusztus 6-án éjjel Oroszország célzott támadást hajtott végre az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetőjének kompresszorállomása ellen Odessza megyében, a román határ közelében. Ez a kompresszorállomás része volt annak az útvonalnak, amely a görög LNG-terminálokat az ukrán gáztárolókkal köti össze a Transzbalkáni gázvezetéken keresztül, amelyen már szállítottak LNG-t az Egyesült Államokból és tesztmennyiségű azerbajdzsáni gázt is. Az azeri-ukrán kapcsolat az oroszok számára a politikai kérdéseken túl azért is lehet zavaró, mert amennyiben az azeri gáz zavartalanul mehetne Ukrajnába, akkor az év elején leállított Testvériség vezetéken keresztük az Európai Unióba is tovább lehetne azt szállítani.
A feszült azeri-orosz viszonyt jelzi, hogy nem csak a gáz szállítását próbálják Putyinék megakadályozni, hanem az olajét is. Oroszország ugyanis augusztus 8-án drónokkal támadta meg az azeri SOCAR olajtársaság Odessza megyében található olajtárolóját.
Miután a meglévő ukrajnai kapacitásokon keresztül orosz helyett azeri energiahordozókat lehetne az EU-ba szállítani, így akár a gáz, akár az olajinfrastruktúra elleni támadást lehetne az energiaellátás elleni támadásnak tekinteni. A magyar kormány részről, miközben Alijev azeri elnök májusi látogatásakor, mint azt fent jeleztük, energetikai témájú tárgyalásokra is sor került, mégsem érte az orosz beavatkozást semmiféle kritika.
Aligha kell a tél miatt aggódni
A 2023-as és a 24-es szinthez képest tehát a hazai tárolók töltöttsége alacsonyabb. Ugyanakkor a most (a szeptember 1-i adat szerint) rendelkezésre álló nagyjából 4,6 milliárd köbméter is fedezi a téli szükségleteket, a szállítás pedig folyamatos, így aggodalomra nincs ok.
Ráadásul a középtávú időjáráselőrejelzések szerint a szeptember a korábbi éveknél melegebb lehet és valószínűleg az október is enyhe lesz. Így a következő két hónapban nem kell a tárolókból kivenni, a betárolt mennyiség pedig folyamatosan növekedni fog. Így teljesen reális, hogy október végén a hazai tárolókban közel 6 milliárd köbméter gáz legyen tartalékban.
