Eszerint az érvelés szerint - amely a miniszterelnök évértékelőjében is elhangzott - valójában csak azt kapjuk vissza, amit innen profitban kivisznek, tehát pont semmit nem kapunk valójában az EU-tól, és az a pénz amit ideadnak, az a mi pénzünk. Ez az érvelés azt jelenti, hogy amúgy egyébiránt az EU-tagságunknak semmi haszna nincsen, (azon kívül mondjuk, hogy útlevél nélkül lehet leröffenni Ibizára) hiszen itten mi ki vagyunk zsákmányolva.
Ezt viszonylag könnyű megcáfolni. Nézzük például meg, hogy alakult Moldova és Románia GDP-je a rendszerváltás óta. Jó példa, mert gyakorlatilag egynyelvű, nagyon hasonló kultúrájú országokról van szó, a Moldáv SZSZSZK Románia része volt, amíg Sztálin és Hitler közös megegyezéssel el nem csatolta.
1990-ben a moldávok egy főre jutó GDP-je 972 USD volt, a románoké 1650 USD. A románok folyamatosan közeledtek az EU-hoz, és be is léptek. Ma a románok GDP-je 9996 USD, a moldávoké 2238 USD. Ehhez nem kell a nókomment.
Vagy nézzük meg Macedóniát és Bulgáriát. 1990-ben nagyjából egyenlő szinten álltak, 2200 USD környékén, sőt még 2001-ben is hasonló szinten voltak. Csakhogy aztán a bulgárok beléptek, a macedónok meg nem. Ma a bulgárok 7850-nél, a macedónok 5450-nél tartanak, elég lényeges különbség, nem kell számológép, hogy megértsük.
Grafikonszeretőknek képileg is:
Bizony a helyzet az, hogy az EU-hoz tartozás ÖNMAGÁBAN NAGY ÉRTÉK. Egy olyan övezet tagjának lenni, ahol szabad a kereskedelem, a munkaerő, a tőke áramlása, önmagában is gazdaságélénkítő hatású, és hatalmas jótétemény. Ha nem lennénk EU-tagok, akkor a mellékelt példák alapján jól látható, hogy hol tartanánk. A kizsákmányolás-elmélet alapvetően hamis, félrevezető és rendkívül ártalmas. Az EU nem elvesz tőlünk, hanem - ahogyan az egy sima szabadkereskedelmi megállapodás esetén is lenni szokott - növekedést generál mind itthon, mind az európai országokban. A helyzet mind a régi tagoknak, mind az újaknak előnyös. Tudom, hogy ezt nehéz elképzelni azoknak, akik számára minden háború, és csak győztes és vesztes van, de a közgazdaságtan elég régóta tudja hogy van win-win szituáció, és ez pont az (mint általában a szabadkereskedelmi megállapodások szoktak lenni). Ha az EU-tól egy fillért nem kapnánk, akkor is nagy segítséget jelentene a magyar gazdaságnak, és elősegítené fejlődésünket. Így viszont, hogy még egy halom pénzt is ránk szórnak, legalább azon kéne igyekezni, hogy egyrészt értelmesen használjuk fel, másrészt pedig azon, hogy ha nem muszáj ne rúgassuk már ki magunkat ebből a klubból, mert pontosan tudható, hogy annak nem önállóság és függetlenség, hanem gazdasági lecsúszás és nyomor lenne az eredménye.
