A Bundesbank javaslatát egyebek között azzal indokolta, hogy az aktív kereső-, illetve a nyugdíjas kor közötti stabil költségviszonyok csakis így tarhatók fenn. Ellenkező esetben a lakosság öregedése miatt a nyugdíjjárulék fokozatos emelésére lenne szükség.
A munkaügyi minisztérium kedden nyilatkozatban utasította vissza a javaslatot. A minisztérium úgy értékelte, hogy ezen a téren a nyugdíjkorhatárt 67 évre felemelő lépéseken túl nincs szükség további intézkedésre. Egyidejűleg ugyanakkor védelmébe vette a nyugdíjkorhatár - a jelenlegi nagykoalíció által elhatározott - 67 évre történő fokozatos felemelését, elutasítva az annak visszavonását célzó követeléseket.
Jóval élesebben bírálták a szövetségi bankot a német ellenzéki pártok. Mind a szabaddemokrata FDP, mind a Zöldek pártja azzal vádolta a Bundesbankot, hogy elbizonytalanítja az állampolgárokat. Mindkét párt szóvivője úgy vélekedett: jobb lenne, ha a szövetségi bank kizárólag saját tevékenységi körével foglalkozna és a bankrendszer biztonságával törődne.
Felháborodottan reagáltak a nyugdíjkorhatár 69 évre történő felemelését célzó javaslatra a legnagyobb szakszervezeti szövetségek. A szolgáltatásban dolgozókat tömörítő Verdi szakszervezeti szövetség úgy vélekedett, hogy egy ilyen indítvány megvalósítása a társadalom teljes szociális kizsákmányolását jelentené.
A Bundesbank szóban forgó jelentésében azzal számolt, hogy Németországban a munkaképes lakosság száma 2060-ra 15,5 százalékkal esik vissza. Mindezzel párhuzamosan a lakosság "drasztikus elöregedése" várható, azaz az elkövetkező ötven évben jelentősen megnövekszik a nyugdíjasok száma. A demográfiai változások számottevően megterhelik majd a költségvetést. Ebből kiindulva a bank úgy vélte: az öregedéshez, illetve a nyugdíjhoz kötött költségek egy része a nyugdíjkorhatár felemelésével csökkenthető.
MTI/Menedzsment Fórum
