4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Görögország nem tudja elfogadni a nemzetközi hitelezők legfrissebb javaslatait a reformokért cserébe pénzt kínáló megállapodás megkötésének fejében, de kész tárgyalni egy kompromisszumos megoldásról - jelentette ki Jeórjiosz Sztathakisz gazdasági miniszter pénteken a BBC rádiónak adott nyilatkozatában.

A görög kormány csütörtökön engedélyt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól arra, hogy összevonja a júniusban esedékes hiteltörlesztési kötelezettségeit, és egy összegben június 30-án fizessen. Eközben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök változtatásokat kért a nemzetközi hitelezők kemény feltételein.

Sztathakisz nyilatkozatának hatására emelkedtek a görög és az alacsony besorolású euróövezeti államkötvények hozamai. A kétéves görög államkötvények hozama közel 2 százalékponttal 24,4 százalékra, míg a tízéveseké 58 bázisponttal 11,4 százalékra ugrott. A portugál, olasz és spanyol tízéves államkötvények hozamai 5-8 bázisponttal 2,93, 2,20, illetve 2,16 százalékra - a csütörtöki több havi csúcsértékük közelébe - emelkedett.

A nemzetközi befektetők új javaslatait szerdán ismertették a görög kormányfővel az Európai Bizottság és az eurócsoport elnökével Brüsszelben tartott tanácskozáson. Négy fő témakörben - az elsődleges költségvetési többlet célszámai, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése, valamint az általános forgalmi adó (áfa) emelése - messze állnak a felek nézetei. Az egyetlen pont, amelyben egyetértenek a felek, az a társadalombiztosítási rendszer reformja, amelynek keretében egyesítenék a különböző nyugdíjkasszákat.

A hitelezők azt javasolták, hogy az elsődleges költségvetési többlet mértékét idén a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékában, jövőre 2 százalékában, 2017-ben 3 százalékában, 2018-ban pedig 3,5 százalékában határozzák meg. A görög kormány ehelyett 0,6, 1,5, 2,5, illetve 3,5 százalékot szeretni kiharcolni. "Az elsődleges költségvetési többlet fontos szerepet játszik a növekedésben, az 1 százalékponttal alacsonyabb mérték mintegy 1,8 milliárd eurót jelent, amit a reálgazdaságra fordítanának, nem az adósságszolgálatra" - mondta egy névtelenül nyilatkozó görög kormányzati tisztségviselő.

A hitelezők azt akarják, hogy Athén azonnal szüntessen meg minden kivételt az áfa-törvény hatálya alól, és vezessen be két kulcsot, 11, illetve 23 százalékon. Athén ehelyett azt akarja, hogy a változások csak október 1., az idegenforgalmi szezon lezárulta után lépjek életbe, és két kulcs helyett hármat javasol, 6, 11, és 23 százalékot.

A hitelezők azt akarják, hogy idén és jövőre is maradjon meg a sokat vitatott ingatlanadó, míg a görög kormány ezt kiváltaná egy új adóval, amelyet az egy ingatlannál többet birtoklókra vetne ki. A Ciprasz-kormány ezen túlmenően az államadósság átütemezését is szeretné elérni, hogy elejét vegye annak, hogy mindig kölcsönt kelljen felvennie a hitelek törlesztésére.

Christophe Rieger, a Commerzbank elemzője szerint a hitelezők javaslatainak elutasítása azt jelenti, hogy a helyzet bonyolultabb annál, mint amire számítottak a tárgyalások ezen szakaszában. "A görögök nyilván nyertek egy kis időt az IMF-részletek összevonásával, és most június vége a sorsdöntő dátum, de összességében a Görögországról szóló hírek negatívak" - mondta.

Jeórjiosz Sztathakisz megerősítette, hogy a görög kormány megállapodásra akar jutni a hitelezőkkel a lehető leggyorsabban. "Görögországnak az euróövezetben kell maradnia" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól januárban, hogy az ország maradjon az eurózóna tagja, és kössenek az eddiginél jobb megállapodást a hitelezőkkel.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a görögök 74 százaléka támogatja az ország euróövezeti tagságát, 50 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy akár nagyobb engedmények árán is, de megállapodásra kell jutni a hitelezőkkel. Az engedményeket ellenzők aránya 41 százalék.

A partnerek ismét figyelmeztették Görögországot, hogy az ő térfelén pattog a labda. Angela Merkel német kancellár csütörtök este a France 2 francia televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy jelentős erőfeszítésekre van szükség Athén részéről, de a tárgyalások célja az, hogy Görögország az euróövezetben maradjon. Csütörtök este a görög miniszterelnök egy újabb telekonferencia keretében egyeztetett Angela Merkellel és Francois Hollande francia elnökkel, pénteken pedig a görög parlamentben tart beszámolót a tárgyalások állásáról.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!