A Barclays szakelemzői szerint a potenciális járványveszély - vagyis az, hogy tömegesen megindulna a tőkekivonás a valutauniós periféria más gazdaságaiban a bankbetétekből és a szuverén adósságból - most jóval korlátozottabb, mint akkor lett volna, ha egy ilyen jellegű csomagot a korábbi pénzügyi mentőprogramok keretében állítottak volna össze.
Az európerifériális bankok - köztük az IMF/EU/EKB-segélyprogramban részesült görög, ír, portugál és spanyol bankrendszerek - tőkeellátottsága ugyanis jelenleg számottevően jobb, mint korábban, emellett az eurójegybank is jelentős mennyiségű likviditással látta el a piacot, és másodpiaci kötvényvásárlási programjával megmutatta készségét a pénzügyi stabilitás fenntartására - hangsúlyozták a Barclays elemzői. A ház szakértői szerint több alapvető ok magyarázza, hogy a ciprusi mentőprogram miért tér el jelentősen - főleg a bankbetétesekre kiróni tervezett kötelező illeték esetében - az euróövezeti válság korábbi szakaszainak segélycsomagjaitól.
A ciprusi bankrendszer tőkepótlási igénye Ciprus hazai össztermékének (GDP) hozzávetőleg a 60 százalékával egyenlő, ami messze meghaladja más, bankválságokkal küszködő országokét. A Barclays kimutatása szerint Írországban például 40 százalék, Görögországban 27 százalék, Spanyolországban 6,5 százalék volt a bankrendszerek feltőkésítésének GDP-arányos költsége. A ciprusi kormány egyszerűen nem engedhette meg magának a bankrendszer önálló feltőkésítését, mivel ennek révén az államadósság-ráta a GDP-érték 145 százaléka körüli szintre emelkedett volna, ami - tekintettel a gazdaság növekedési kilátásaira is - fenntarthatatlan pályára állította volna a ciprusi közadósság-dinamikát. Emiatt a betétesi illetéket is tartalmazó pénzügyi csomag alternatívája a ciprusi közadósság leírása lett volna.
Mindemellett a ciprusi bankrendszerben magas a nem rezidens tulajdonosok betéteinek állománya: a teljes betétállomány 37 százaléka nem ciprusi, 30 százaléka euróövezeten kívüli betéteseké, a rendszerszintű betétállomány összege pedig az éves GDP-értéknek hozzávetőleg a 380 százaléka - hangsúlyozták vasárnapi elemzésükben a Barclays szakértői. A ház szerint ehhez járul a Cipruson honos "laza" pénzmosás-ellenes hozzáállás, és ebben a helyzetben az euróövezeti döntéshozók - a korábbi segélyprogramokkal ellentétben - Ciprus esetében "nem lelkesedtek" azért, hogy a ciprusi bankok betéteseinek nyújtsanak pénzügyi segítséget.
A Moody's becslései szerint a nem rezidens orosz üzleti vállalkozások ciprusi bankokban elhelyezett betéteinek összege 2012 végén megközelítette a 19 milliárd dollárt, emellett orosz bankok további mintegy 12 milliárd dollár tőkét tartottak ciprusi banki érdekeltségeikben.
George Osborne brit pénzügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy a Cipruson állomásozó brit katonákat és kormányzati tisztviselőket a brit kormány kártalanítja, ha őket is érintené a tervezett ciprusi bankbetétilleték. Nagy-Britannia 3500 katonát állomásoztat Cipruson. Osborne, aki a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozott, nem tett utalást ugyanakkor arra, hogy a brit kormány a Cipruson élő 60 ezer brit magánszemélyre is kiterjesztené a kártalanítást. Ciprust a nagy londoni kockázatelemző házak a világ egyik legrizikósabb államadósának tartják.
A CMA londoni piacfigyelő cég szerint a világ tíz legkockázatosabb államadósának mezőnyében Argentína mögött a második helyen Ciprus állt.
MTI
