Az 1984 és 2002 között működő szövetkezésben francia, olasz, spanyol, német, belga, portugál, luxemburgi, holland, osztrák, finn, svéd cégek vettek részt. A legnagyobb büntetést, 276,5 millió eurót az ArcelorMittal csoport kapta.
A kartell tagjai egymás között - elsősorban az építőiparban használt acélipari termékekre vonatkozó - kvótákat és árakat rögzítettek, megosztották klientúrájukat és fontos kereskedelmi információkat adtak át egymásnak, mindezzel megsértve a tiszta verseny szabályait - derül ki a bizottság Brüsszelben kiadott közleményéből.
A kartell azzal ért véget, hogy egyik tagja, a német DWK/Saarstahl felfedte annak létét Brüsszelnél, és a bizottság razziát tartott az érintett vállalatok (az említettek mellett a GlobalSteelWire/Tycsa, a Proderac, a Companhia Previdente/Socitrel, a Fapricela, a Nedri/HIT Groep, a WDI/Pampus, a voestalpine Austria Draht, a Rautaruukki/Ovako, az Italcables/Antonini, a Redaelli, a CB Trafilati Acciai, az I.T.A.S, az Ori Martin/Siderurgica Latina Martin és az Emme Holding) irodáiban.
A bizottság versenypolitikai felelőse, Joaquín Almunia a döntést kommentálva csodálkozását fejezte ki, hogy ilyen nagyszámú vállalat az európai építőipari piac szinte egészét ilyen hosszú időn át megtévesztette. Hangoztatta azt is, hogy a bizottság nem tolerál semmilyen kartelltevékenységet. A visszaeső cégeket Brüsszel súlyosabban bünteti, és esetleges halasztásokra csak olyan vállalatoknál van tekintettel, amelyek a bírság miatt mehetnének csődbe.
MTI/Menedzsment Fórum
