A balti állam az övezet 17. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett.
Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.
A miniszterek megállapodtak a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszköz működésének részleteiről, lehetővé téve, hogy a cégformában létrehozandó, 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap hamarosan igénybe vehető legyen. Az alap felállításáról még május elején döntöttek, de mivel a pénzügyi piacokat ez nem teljesen nyugtatta meg, fontosnak tartották, hogy mielőbb kidolgozzanak egy olyan működési mechanizmust, amely egyértelművé teszi, hogy szükség esetén egy-egy rászoruló ország gyorsan juthat támogatáshoz.
Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a miniszteri találkozó után - Junckerrel közösen tartott - sajtótájékoztatóján fogalmazott, nem maradt bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy az eurózóna teljesíti ígéretét a nehéz helyzetbe került országok segítésére. Hozzátette, hogy a támogatás feltételes, azzal számos kötelezettség vállalása jár, mint a szigorú pénzügyi konszolidáció.
Az új eszköz egy Luxemburgban bejegyzett vállalatként működik majd, amely szükség esetén az euróországok garanciavállalása mellett 500 milliárd eurós keretből nyújthat hiteleket. Az alap vezetésében a pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet, elnökét pedig - mint Juncker jelezte - napokon belül kiválasztják.
A miniszteri csoport tagjai elegendőnek minősítették Spanyolország és Portugália múlt hónapban 2010-11-re bejelentett konszolidációs intézkedéseit, de jelezték, hogy az azt követő évekre ezekben az országokban további lépéseket kell tenni elsősorban a szerkezeti reformok terén. Az Európai Bizottság hamarosan részletes elemzést készít a bejelentett intézkedések államháztartási hatásáról a túlzott hiány miatti eljárás keretében - jelezte Rehn.
Lisszabont és Madridot szintén a piacok aggodalmainak csitítása érdekében kérték pótlólagos takarékossági intézkedésekre a múlt hónapban. Méltatták ugyanakkor a nyilatkozók a zóna többi tagállamát is, amelyek szintén jelentős konszolidációs lépéseket jelentettek be a közelmúltban, köztük a legfrissebben lépő Németországot.
MTI/Menedzsment Fórum
