Matolcsy György, jegybankelnök múlt héten az MTI-nek adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy "addig nem stabil egy gazdaság a 21. században, amíg például 70 százalék alatt van a foglalkoztatási ráta, addig nem stabil egy uniós gazdaság, amíg 20 százalék alatti a beruházási ráta, és addig nem stabil egy közép-kelet-európai gazdaság, amíg a növekedés nem kétszerese a német gazdaság növekedésének, hiszen ilyenkor nincs konvergencia, nincs közeledés a "magterülethez"".
Ennek apropóján az mfor.hu megpróbált annak utánajárni, Európában vajon létezik-e olyan ország, mely ilyen kiemelkedő, magyar viszonylatban rendkívül távoli célt jelentő mutatókkal büszkélkedhet. Ha pedig létezik, akkor melyik az, ami a jegybankelnöknek az etalont jelenti.
Foglalkoztatás - "csak" 40 százalékos az elmaradás
A legutóbbi statisztikai adatok alapján Magyarországon a 2013. februárral záródó három havi átlagban 49,9 százalék volt a foglalkoztatotti ráta a 15-74 éves korcsoportban, bár 2012 folyamán az 51 százalékot is meghaladtuk. A nagy eltérés a közfoglalkoztatás szezonálisan ingadozó jellegével, valamint a szezonális munkalehetőségekkel magyarázható.
A jelenlegi népességszint mellett a Matolcsy által kitűzött cél azt jelentené, hogy a mostani 3,817 milliós foglalkoztatotti szám 5,35 millióra emelkedne, tehát 40 százalékkal nőne azon magyarok száma, akik az adott időszakban valamilyen munkát végeztek. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a cél nem "ördögtől való", hiszen az Unió 2020-as stratégiája alapján 75 százalékos foglalkoztatotti ráta az elérendő 2020-ig.
Ha viszont megnézzük az Eurostat legfrissebb adatait a 15-74 évesek 2012. évi foglalkoztatottságára vonatkozóan, akkor az látható, hogy a magyar 50,6 százalék a negyedik legalacsonyabb az Unióban. Már csak ebből fakadóan is érthető az az általános kormányzati törekvés, mely a foglalkoztatottak számának növelésére irányul. Az általunk felállított rangsor elején viszont, ahol megtalálhatjuk azokat az országokat, melyek meghaladják a Matolcsy által is említett szintet, mindössze 2, a kritériumnak megfelelő tagállam található. Izland, ahol 75,1 százalékos a foglalkoztatási ráta, és Svájc 71,8 százalékos tavalyi arányszámmal. Ha azonban kicsit engedékenyebbek vagyunk, akkor etalon lehet még Norvégia is 69,2 százalékos foglalkoztatottságának köszönhetően.
GDP - leszakadók közül az élvonalba kellene kerülni
Tavaly 1,7 százalékos gazdasági visszaesés következett be hazánkban, és idén is legfeljebb stagnálás közeli növekedést produkálhatunk. Tavaly bár egész Európát megborította a válság, a legnagyobb gazdaság, Németország így is 0,7 százalékos bővülést tudott elérni, amivel nagyjából az általunk elkészített rangsor középmezőnyében foglalt helyet.
Matolcsy György szerint a régiónkban lévő országoknak a német gazdaság kétszeres növekedési ütemével kellene gyarapodnia, vagyis a tavalyi számokat alapul véve, 1,4 százalékkal. Erre még a nehéz környezet ellenére is több gazdaság képes volt, így például szintén etalon lehet Izland, de akár Észtország (3,2 százalék), Norvégia (3,2 százalék), vagy Lettország is, mely 5,6 százalékos növekedést realizált tavaly.
Csak kíváncsiságból vetettünk egy pillantást a válság előtti teljesítményekre is, hiszen érdekes lehet, hogy a nehézségektől nem korlátozva, hogyan tudtak teljesíteni a tagállamok, és mennyire reális a német gazdaságnál kétszer nagyobb növekedés egy válság szempontjából steril környezetben.
2007-ben Németország 3,5 százalékos növekedést tudott realizálni, tehát legalább 7 százalékos növekedés a mérvadó, ám ezzel meglehetősen kevés tagállam büszkélkedhetett. Ezt a szintet egyedül a lett, a litván, a szlovák, a szlovén és a montenegrói gazdaság tudta túlszárnyalni, olykor akár 10 százalékos GDP-vel.
Beruházási ráta - nem hiányzik sok
Az Eurostat adatai között egyelőre csak a 2011-es év adatait tartalmazó frissítést találtunk, így kénytelenek vagyunk ezekkel dolgozni a vizsgálódásunk során. Bár ez nagy valószínűséggel érdemben nem befolyásolja a végeredményünket. Az uniós statisztika szerint 2011-ben hazánk beruházási rátája 17,88 százalék volt, ami tavaly, tekintve az egyre csökkenő beruházásokat, kisebb lehetett. Ezzel az értékkel az adatokkal rendelkező országok között a középmezőny aljához húzunk, így már csak ebből fakadóan is van hova fejlődni még.
Az élvonalban, vagyis ott, ahol már 20 százaléknál nagyobb a beruházások GDP-hez viszonyított aránya, egész pontosan 9 tagállam szerepel. Franciaország beruházási aránya épp csak meghaladta a 20 százalékot, akárcsak Belgiumé, ezzel szemben Szlovákiában 23,09, Csehországban pedig 23,88 százalék volt ez a makrogazdasági mutató. A legmagasabb pedig Romániában, 24,56 százalék, ami elsősorban az uniós pályázatok felfutásának eredménye. A vizsgálódásunk alapján ez utóbb említett három ország lehet a minta ebből a szempontból.
Az etalon: Norvégia lehet és Izland
A statisztikai adatok általunk felállított rangsora azt mutatja, hogy ha nem is sok, de van olyan ország Európában, mely a Matolcsy által említett mutatókkal rendelkezik - bár ehhez az is kell, hogy ne tekintsünk vasszigorral a számokra. Az uniós tagállamok között viszont nem találtunk olyat, mely mindhárom kritériumnak meg tudna felelni.
Norvégia 3,2 százalékos gazdasági növekedést tudott realizálni tavaly 69,2 százalékos foglalkoztatottsági és 19,23 százalékos beruházási ráta mellett. Rajta kívül még Izland lehet a követkendő példája a jegybankelnöknek, mely 75,1 százalékos foglalkoztatás mellett 1,6 százalékos GDP-növekedést produkált tavaly, bár a beruházási rátára vonatkozó adatnak hiányában vagyunk. Izland egyébként azért is érdekes, mert 2008-ban rendkívül unortodox módszerekkel tette rendbe a gazdálkodását, melyek miatt még a mai napig vannak peres ügyei a hitelezőikkel. Ennek ellenére az adatok alapján úgy tűnik, sikeres volt a nem megszokott módszerekkel lebonyolított válságkezelés.
Székely Sarolta
mfor.hu
