Búcsút mondhatunk a legkisebb címletű papírpénzünknek, ugyanis már csak november 15-ig lehet fizetni a jelenlegi 200 forintosokkal. A címlet nem tűnik el a magyar pénzpalettáról, már megkezdték a kétszáz forintos érmék tömeges gyártását, eddig 15,5 millió darab készült el belőlük.
Évi 1-1,5 milliárdot spórolunk
Elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás indokolja, hogy a 200 forintos bankjegyet bevonják, jelenleg ugyanis nagyon gyorsan használódnak el a papírpénzek, cseréjük pedig drága. Emellett hosszútávon az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy megkönnyítse az átállást az euróra.
A jegybank egy korábbi tanulmánya szerint - még a most elképzelhető legkorábbi euróbevezetés esetén is - milliárdos megtakarítást jelent a papír kétszázas fémre váltása. Ha az euró 2013-as bevezetésével számolunk, akkor is durván hárommilliárd forintot tud ezzel spórolni az állam.
Ezzel ki lehet használni a gyártási volumenből adódó költségelőnyt is. A bankjegy ugyanis olyan mértékben használódik el, hogy - az MNB-hez visszaérkező mennyiségen belül - tavaly már 50 százalékos volt a selejtezési arány. Az érmék élettartama átlagosan 10-15-ször hosszabb, mint a bankjegyeké, amelyek két-három évet bírnak ki.
Emellett a fémpénz kezelése biztonságosabb, hiszen nem hamisítható, illetve használata számos készpénzfizetési helyzetben (automaták, parkolás) praktikusabb , mint a bankjegyé - véli a jegybank. "Már három év után megtérül a csere költsége, és onnantól számítva évente további 1-1,5 milliárd forinttal növekedik a társadalmi megtakarítás" - közölte az mfor.hu-val az MNB kommunikációs osztálya.
Az új kétszázas bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül - olvasható a jegybank szerdán megjelent közleményében. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75 százalék, cink 21 százalék, nikkel 4 százalék. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink is. A belső (szürke) mag összetevője: réz 75 százalék, nikkel 25 százalék. Méretét tekintve pedig egy kicsivel nagyobb lesz, mint az 50 forintos, de kevésbé vastag, mint a százas.
Az MNB egyébként nem tervezi, hogy nagyobb címletű bankjegyeket is bevonna a jövőben, válaszolta a jegybank kommunikációs osztálya kérdésünkre. Tehát az ötszáz forintos nem fog érmévé változni - legalábbis egyelőre.
Mi választottuk a Lánchidat
Az MNB Monetáris Tanácsa még 2008 júniusában döntött úgy, hogy a jelenlegi 200 forintos bankjegyet érmék váltják fel. A műszaki paraméterek megalkotása szakmai és civil szervezetek segítségével történt.
Azt a lakosság dönthette el, mi legyen az új kétszáz forintos érmén - a szavazás tavaly októberben zárult le. Ezen csaknem kétszázezren mondtak véleményt: a voksok több mint felét a Lánchíd kapta, így a legrégebbi és legnépszerűbb Duna-hidunkat fogja ábrázolni az új érme. Az MNB szerint egyébként a forint történetében először dönthetett a lakosság a pénzen szereplő motívumról.
Az egy- és kétforintosoktól már elbúcsúztunk
Legutóbb tavaly márciusban vontak ki érméket a forgalomból, akkor az egy- és kétforintosoktól búcsúzhattunk el, mivel ezeknek gyártása többe került, mint amennyit értek. Az MNB tájékoztatása szerint az egyforintosok előállítási költsége 4-5 forint körül volt, míg a kétforintosokat 7-12 forintért gyártották.
A bevonás után fokozatosan vezették ki az aprópénzeket a forgalomból: októberig fél év alatt összesen 171 millió darab egyforintost és 273 millió darab kétforintost szállítottak be a jegybankhoz. Korábban ezekből évente átlagosan 70-80 millió darabot gyártottak le.
"Az 1 és 2 forintos vásárlóereje hosszabb ideje már nagyon csekély volt, az emberek nem szívesen használták ezeket az érméket - egyre inkább egyszer használatossá váltak" - indokolta a bevonást a jegybank. Akinek maradt otthon kallódó egy- és kétforintosa, az még 2013-ig a nemzeti banknál beválthatja azokat névértékükön.
Beke Károly
