A tájékoztatás szerint a letelepedési kötvények értékesítése arra nyújtott lehetőséget, hogy más, kedvezőtlenebb feltételű külföldi adósság felvétele helyett ezen belföldi kötvény biztosítsa a deviza-finanszírozást. A belföldön 2013-2016 között 1,29 milliárd euró (397 milliárd forint) értékben kibocsátott kötvény ennyivel kevesebb külföldi devizaadósság kibocsátását tette szükségtelenné. A letelepedési kötvényekkel történő adósságfinanszírozás előnye az volt, hogy csökkentette a forrásbevonás koncentrációját, a külföldi eladósodást, a diverzifikációnak köszönhetően pedig csökkent a kockázat - írták.
Emellett a program elindításakor, 2013-ban megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően csökkentette a kamatkiadásokat - tették hozzá. 2016 végéig több mint 1 milliárd forint kamatmegtakarítást realizált el az állam az LMÁK kötvényekkel - írta az ÁKK.
Az ÁKK a fenti MTI-ben megjelent közleménnyel reagált a Magyar Nemzetben ma megjelent cikkre, amelynek számítása szerint az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizetett, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna.
Demeter Márta független országgyűlési képviselő csütörtökön kapta kézhez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) válaszát közérdekűadat-igénylésére. A hivatalos, azaz a kormányzati szerv által szolgáltatott adatokból kiderült, hogy a kötvényprogram indulása óta a magyar adófizetőket 1,2 milliárd forintos kár érte, amiben nincsenek benne az idei adatok.
A költségvetés azért vesztett a programon, mert túl magas a letelepedési állampapírok után fizetett hozam. A letelepedési kötvény ötéves futamidejű, euróban kibocsátott értékpapír. A kamatozását úgy határozták meg, hogy a hasonló futamidejű, szintén euróban kibocsátott magyar állampapírok másodpiaci forgalmazása után fizetendő kamat mínusz 1,5 százalék, de legalább 2 százalék. A gond az utóbbi, kétszázalékos garantált hozammal van. Más állampapírok esetében érdekes módon az állam nem vési törvénybe, hogy „ha törik, ha szakad” mindenképpen kifizet egy bizonyos kamatszintet, hiszen az adósságfinanszírozásnak az a lényege, hogy az állam minél olcsóbban jusson pénzhez.
Rogán Antal és felesége, Cecília - a Fidesz politikusa terjesztette be a törvényt
A letelepedésikötvény-program pontosan négy esztendeje, 2013 júniusában indult el. Abban az évben az állampapírok átlagos piaci hozama 4,03 százalék volt, míg a letelepedési papírok után 2,53 százalékos kamatot fizetett az állam. Ebben az évben tehát – költségvetési szempontból – jól járt hazánk a programmal, hiszen az államkassza 2,1 milliárd forintot spórolt. Hasonló volt a helyzet 2014-ben is, miután a piaci kamat 3,74, míg a letelepedési kötvények kamata 2,24 százalék volt. A büdzsé 8,7 milliárd forintot nyert. Fordulópontot a 2015. esztendő hozott, hiszen az európai állampapírok hozamai drasztikusan csökkentek, ennek megfelelően a magyar piaci kamatok is visszaestek, az ötéves hazai állampapírok esetében ez 1,35 százalékra zuhant.
A letelepedési kötvények esetében azonban életbe lépett a 2 százalékos törvényi küszöb, amely alá nem csökkenhet a hozamszint. Ebben az évben Magyarország már vesztett a programon, méghozzá több mint 3,6 milliárd forintot. Tavaly tovább zuhantak a piaci árak, a hagyományos magyar állampapírok már csak 0,58 százalékon forogtak, miközben a letelepedési kötvények után a magyar állam továbbra is vállalta a 2 százalékos luxuskamatot. Tavaly már 8,4 milliárdot bukott a büdzsé, hiszen ennyivel többet fizettünk, mintha piaci körülmények között bocsátott volna ki hazánk állampapírokat. A Magyar Nemzet számítása szerint az idén március végéig futó kötvényprogram csak az első három hónapban további 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. (Az államnak csak lejáratkor kell kifizetnie a hozamokat, vagyis a bukás „hivatalosan” a papírok kibocsátása után öt évvel jelentkezik.)
Rogán Antal Orbán Viktor miniszterelnökkel a Parlamentben tavaly decemberben (MTI, Koszticsák Szilárd)
A kormánypártok tehát, amikor megszavazták a kötvényprogramot, és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg - áll a Magyar Nemzet cikkében.
Hogy a kötvényprogramon az állam sokat bukott vagy nyert, az még kérdéses, de az biztos, hogy közben a közvetítői vállalatok jól járhattak. A legtöbb ilyen vállalat különféle offshore-birodalmakban van bejegyezve, a kötvényüzlet 85 százalékát egy Kajmán-szigeteki cég bonyolítja le, aminek a végső tulajdonosa három Brit Virgin-szigeteken alapított offshore cég.
Ezek a cégek a lap számításai szerint eddig 113 milliárd forintnyi bevételre tehettek szert, de ha a folyamatban lévő ügyeket is számítjuk, az összeg elérheti a 157 milliárd forintot.
mfor.hu
