Szerdán reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a kormányzati szektor bevételeire és kiadásaira vonatkozó első negyedéves adatokat, mely alapján utoljára 2010-ben zárt ilyen nagy hiánnyal a szektor. A statisztika ugyanis 3,8 százalékos deficitről árulkodik szemben az egy évvel korábbi 3,1 százalékkal.
Ezen belül a szektor bevételei 3 129 milliárd forintot tettek ki, ami GDP-arányosan 43,6 százalékot jelent. Előző év azonos időszakához képest ez arányaiban kismértékű növekedésről árulkodik. Legnagyobb mértékben (6,4 százalék) a folyó jövedelem- és vagyonadók emelkedtek, amelyen belül az energiaellátók jövedelemadója közel hatszorosára nőtt, valamint új adóként jelent meg a kisadózók tételes adója (KATA). A termelési és importadók bevételei 3,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül ugyanakkor az áfabefizetések 0,3 százalékkal csökkentek. A tőkeadók 18,6 százalékkal csökkentek, amely főképp a pénzügyi szervezetek különadója csökkenésének tulajdonítható. A társadalombiztosítási hozzájárulások pedig 2,1 százalékkal emelkedtek.
GDP-arányosan a termelési és importadók 16,6 százalékot tettek ki, egy éve 16,5-et, a jövedelem- és vagyonadók pedig 6,7 százalékot a korábbi 6,5-lel szemben. Nominálisan termelési adóból 1189 milliárd forint bevétele volt a szektornak, egy évvel korábban még "csak" 1147 milliárdja. A jövedelemadókból pedig 483 milliárdja, míg az egy évvel ezelőttire 454 milliárdot közölt a KSH.
A bevételekkel szemben 3401 milliárdos kiadás keletkezett, ami a GDP arányában 47,4 százalékot jelent. Ez teljesen megegyezik a két évvel korábbi állapottal, viszont 2012-höz képest majdnem egy százalékpontos növekedés következett be. Nominálisan egy év alatt még 200 milliárddal sem növekedtek a kiadások a kormányzati szektorban.
Ezen belül ami mindenképpen említésre érdemes, az a GDP 15,5 százalékát kitevő pénzbeni társadalmi juttatásokra fordított összeg, melynél kevesebbet legutóbb 2005 első negyedévében költöttek ilyen jogcímen. Persze, a GDP-hez viszonyítva. Nominálisan viszont 2009-ben is többet adtak ki a mostani 1108,5 milliárdnál. A KSH indoklása szerint ezen belül a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7 százalékkal emelkedtek, a többi juttatás pedig csökkent. A 2012 első negyedévihez képest egyébként egyaránt többet költöttek nominálisan és a GDP arányában is a folyó termelői felhasználásokra, munkavállalói jövedelmekre, kamatokra és a beruházásokra is. Utóbbiban 17 százalékos megugrás figyelhető meg. Ez pedig összhangban van azzal, amit már az építőipari adatokkal esetén is megállapítottunk, hogy nagyon sokat dob az ágazat helyzetén a többnyire EU-forrásokból finanszírozott állami beruházások elindulása - pl. vasút- és útépítések. A KSH gyorsjelentése szerint ebben még az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek és a katasztrófavédelmi fejlesztések is szerepet játszottak.
mfor.hu
