Az Európai Bizottság adatai szerint ezek a díjak több mint tízmilliárd eurós terhet rónak évente a kereskedőkre és a fogyasztókra az Európai Unióban, és erről a vásárlók a legtöbb esetben nem is tudnak. Jelenleg a díjak tagállamonként is különbözhetnek, mert azokról minden ország versenyjogi hatósága maga dönt. A kereskedők minden kártyás tranzakció után fizetnek, ennek költségeit pedig beépítik az árakba. (mfor.hu szerk: Magyarországon külön tétel a tranzakciós illeték, amelynek kulcsa bankkártyás fizetéskor 0,3 százalék. Tehát ha megvalósulna az EP által javasolt 0,3 százalékos maximum, azt teljes egészében elvinné a magyar állam, így a bankok ingyen szolgáltatnának.)
A parlament által elfogadott szabályok egy évvel a jogszabály hatályba lépése után lépnének érvénybe, ám a rendes jogalkotói eljárás keretein belül erről még a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak is döntenie kell, majd az EP és a tanács álláspontját összhangba kell hozni, "össze kell békíteni", hogy megszülethessen az új uniós jogszabály.
Ezzel párhuzamosan döntött az Európai Parlament az elektronikus fizetést biztonságosabbá tevő szabályokról. Ezt a műszaki fejlődés és a piaci környezet változása miatt tartja indokoltnak az EP, amely emellett azt is közölte, hogy az új szabályok értelmében az ügyfeleknek az internetes fizetéskor tájékoztatást kellene kapniuk az online-fizetés összköltségéről, a teljesítés időpontjáról, a szolgáltató elérhetőségéről, és az alkalmazott átváltási árfolyamról is.
Az új szabályok azt is tartalmazzák, hogy a jogtalan kifizetéseket azok észlelése után 24 órán belül vissza kellene téríteni az ügyfeleknek, akik viszont 50 euróig kénytelenek lennének állni a jogosulatlan felhasználásból származó veszteséget, ha kártyájukat ellopják, vagy elvesztették.
MTI
