Még a korábban jelzettnél is nagyobb bővülést vár az állóeszköz felhalmozása (kvázi beruházások) terén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentésében. A júniusban még csak 5,1 százalékosra prognosztizált emelkedést 7,8-ra módosították. Ennél nagyobb tényleges adatra a KSH kimutatása szerint 1998-ban volt csak példa, arra az évre 12,8 százalékot mutat a statisztika. Vagyis ha tényleg igaza lesz a jegybank stábjának, akkor jövőre a megelőző 18 év második legjobb adatát produkálhatjuk a magyar gazdaság jövőbeli növekedését alapvetően meghatározó állóeszköz felhalmozásban.
Ugyanakkor a szakemberek azt is hozzátették, hogy kétirányú kockázatokat látnak a beruházásokat illetően, különböző tényezők alakulásától függően, lefele, de felfele is eltérhet majd a valós szám a most prognosztizálttól. Virág Barnabás igazgató, az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, az idei első félévben megfigyelt beruházási folyamatok nagy része igaz ugyan, hogy az állami szférához köthető, de a feldolgozóipar területén is látnak pozitív jeleket. A tavalyi jelentős autóipari beruházások kifutása ellenére nem volt markáns visszaesés, ami arra vezethető vissza, hogy a beszállítói kör beruházási aktivitási is erősödött. Az exportra termelő vállalatok beruházásainak felfutását segítheti az a tény is, hogy az utóbbi időben kedvező adatok láttak napvilágot elsődleges célpiacaink gazdaságáról.
Erre az alapfolyamatra fog még kedvezően hatni a kis- középvállalati körben a Növekedési Hitelprogram (NHP) második etapja. Az MNB stábja az NHP 2-vel kapcsolatban egyelőre csak azt az 500 milliárd forintot vette figyelembe, amit a Monetáris Tanács ténylegesen jóváhagyott. A program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 0,5 százalék lesz a jegybank szerint.
A hitelprogram első körével kapcsolatban a jegybanki szakemberek elmondták, hogy a nyári szakaszban – az idő rövidsége miatt is - valóban olyan beruházásokat finanszírozhatott csak a program, amelyek jórészt "csőben voltak". Vagyis ezeket a szereplők előbb-utóbb megvalósították volna, de az NHP ezt a megvalósítási időpontot hozta előrébb. A program ezen része a potenciális kibocsátás megóvását segítette elő.
A mostani második kör azonban már olyan beruházásokat is elérhet, amelyek érdemben tudják növelni a potenciális növekedésünket. Ez annak is köszönhető, hogy az első pillérben, vagyis a program dominánsabb részében (90 százalék) csak új hiteleket lehet finanszírozni, hitelkiváltásra nincs mód. Igaz ugyan, hogy forgóeszköz hitel is nyújtható a keretből, de annak futamideje mindössze egy év.
Visszatérve a beruházások 2014-es várt megugrására, a jegybank szerint az igen intenzív növekedést az állam továbbra is segíteni fogja az EU-forrásokból történő infrastruktúra fejlesztésekkel. Egyedül egy szegmens fogja vissza jövőre (is) az állóeszköz felhalmozást, mégpedig a háztartások, amelyek a folyamatban lévő új-lakás építések, illetve kiadott építési engedélyek alapján 2014-ben is elsősorban a hitelleépítést fogják „előtérbe helyezni”.
Ugyanakkor a kiugró állóeszköz felhalmozás ellenére a beruházási rátánk (beruházás/GDP) 2014-ben továbbra is 18 százalék alatt lesz, tehát az ezredforduló 23-24 százalékos értékeitől igencsak messze vagyunk még.
A növekedés megsegíti a költségvetést is
Az inflációs jelentésnek, a kedden megismert elemein, illetve az állóeszköz-felhalmozás várt megugrásán túl egy eleme volt még igazán érdekes. A jegybank szerint az államháztartás ESA-hiánya idén 2,6 százalék lesz, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a júniusban közöltnél. Ez már csak azért is érdekes, mert féléves költségvetési elemzésében az MNB azt jelezte, hogy a tartalékokból a kormány 29 milliárdot csíphet le anélkül, hogy a 2,7 százalékos hiánycél veszélybe kerülne. Mint ismert, a kormány ennek közel háromszorosát szabadította fel, így minden egyéb változatlansága mellett mi is azt számoltuk, hogy az év végi ESA-hiány 2,9 százalék lehet.
Az mfor.hu kérdésére Windish László elmondta, az elmúlt hónapok költségvetési számain már látszik a belső fogyasztás élénkülése, illetve a vártnál magasabb bruttó bérindex, ami az áfa-bevételek, illetve a járulékok alakulásában is látszik. Emellett a költségvetési bevételeket duzzasztják a frekvenciaengedélyekből származó összegek, illetve a tranzakciós illetékbevételt növelő kormányzati intézkedések is.
A mostani inflációs jelentés főbb számai, ahogy a táblázatunkban is látható, két kivételtől eltekintve pozitív irányba változtak. Egyedül a jövő évi költségvetés, illetve bruttó átlagkeresetek esetében történt negatív módosítás.
mfor.hu