Orbán Viktor szerint egy dilemma előtt állunk: van egy példátlanul sikeres európai gazdasági modell, amiről kiderült az elmúlt 10 évben, hogy nem versenyképes a világban. Ennek egyik oka, hogy folyamatosan csökkenő népesség adja a jóléti államok alapját, emiatt pedig nem lehet fenntartani a bőkezű elosztórendszereket. A másik az eladósodottság mértéke és kérdése, ami csökkenti az országok erőforrását, hogy olyan beruházásokat hajtsanak végre, melyekkel fenntartható lenne a bőkezű jóléti állam - mondta kedden délelőtt a kormányfő Magyarország tiszteletbeli konzuljainak V. konferenciáján, az Országházban.
A kormányfő szerint Magyarországot leszámítva mindenhol nő az államadósság; az adósság pedig adósságszolgálattal jár. Ezért ők úgy döntöttek, hogy nem hitegetik tovább a magyar lakosságot: nem lehet felépíteni egy osztrák, német vagy belga jóléti államot. Már csak azért sem, mert nekik is átalakulásra lesz szükség, így hazánk már eleve más utat választ.
"Mi a munka alapú gazdaságot támogatjuk. Van egy olyan rendszerünk, hogy ha valaki munkanélküli, akkor 3 hónapig kap segélyt. Utána azonban kap helyette egy lehetőséget, hogy közmunkában vegyen részt. Aki ezt nem fogadja el, semmilyen segélyt nem kap". Hozzátette: ez nagyon kemény alkalmazkodást kikényszerítő szabály. Hasonló a helyzet a gyerekek után járó támogatással is, melyet, ha az iskoláskorú gyermek nem jár iskolába, nem kaphat meg a szülő.
Orbán Viktor szerint akkor lehet az ország biztonságban majd, ha az adófizetők száma eléri az 5 milliót. Jelenleg 4 millió, míg 2010-ben szerinte csupán 1,8 millió volt.
Nem unortodox, innovatív a gazdaságpolitikánk
A kormányfő szerint a jövőben nem lesz olyan mértékű gazdasági növekedés Európában, mellyel minden rászorulónak munkát tudjanak majd adni. Ezért kell másként is hozzáállni a dolgokhoz: a válságkezelésnek nem eredménye, hanem eszköze a munka, és azokat a mechanizmusokat kell megtalálni, melyek képesek a piaci mechanizmusokat kiegészíteni állami eszközökkel.
"A magyar gazdaságpolitikát számos újítási kísérlet jellemzi, ezért ragasztották ránk, hogy unortodox gazdaságpolitikát folytatunk. Ez pedig úgy hangzik, mintha szentségtörés lenne, vagy maga az ördög a templomban". Orbán szerint azonban közelebb áll a valósághoz, ha innovatívnak nevezzük.
Kérdés csak az, hogy mindez célravezető-e - tette fel a kérdést Orbán, amit azon nyomban meg is válaszolt. "A valóság velünk van". Kitért a főbb gazdasági mutatókra, miszerint mindössze 5 ország van, amelyik adóssácsökkentésre képes, az egyik mi vagyunk, kikerültünk a túlzott deficiteljárás alól, 40 éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most. Utóbbit a kormányfő már "német stabilitási mutatónak" nevezte.
A régió éllovasai leszünk
És, ami talán az egyik legfontosabb, hogy az idei évben a gazdasági növekedésben is jön a fordulat. Ami 2011-ben volt 1,7 százalékos növekedés, azt 2012-ben elvesztettük Orbán szerint, és már csak az a kérdés, hogy 2013-ban vajon növekedünk-e. Szerinte a konszenzusos 0,5 százalékos idei bővülésnél kicsit még jobban is teljesíthet a gazdaság (szerk.: az áprilisi konvergencia program szerint 0,7 százalékot várnak az idei évre). A jövő évet tekintve pedig a londoni elemzők által várt 2 százaléknál is nagyobb bővülésnél a magyar kormány kicsit visszafogottabban, 2 százalékkal tervez. "Európában ez komoly siker" - jegyezte meg.
Orbán Viktor szerint az már "természetes", hogy a magyar gazdaság gyorsabban nő, mint a francia, vagy a portugál, de kérdés, hogy mi a helyzet a régiós országokkal. A kormányfő elmondta, hogy az elmúlt 7-8 évben mind jobban teljesítettek (például Lengyelország vagy Csehország). Ez azonban most változik meg. Az idei év utolsó negyedévében ugyanis már a magyar GDP azonos, vagy akár kicsit nagyobb mértékű is lesz (szerk.: tekintve a tavalyi utolsó negyedév súlyos visszaesését, a bázishatások is hozzájárulnak a látványos eredmény eléréshez), a következő években pedig már meg is fogjuk haladni a többiek teljesítményét. "2013-14-re ismét a régió éllovasai lehetünk".
Úgy látja egyébként, hogy Magyarországnak a következő 15-20 évben nem az európai államokkal kell állnia a versenyt, hanem az európaiaknál jóval versenyképesebbnek bizonyuló feltörekvőkkel, Brazíliától Kínáig. Megjegyezte azt is, az országnak az az érdeke, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek az exportkereskedelmi kapcsolatai, ezért is hirdették meg a keleti nyitást.
Székely Sarolta
mfor.hu
