A "Soros-hálózatnak" kiterjedt befolyási övezete van az Európai Parlamentben (EP) és az Európai Unió más intézményeiben, célja egy kevert népességű Európa létrehozása és a migránskérdésben vele szembenálló magyar kormány elítéltetése - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, hivatkozva a "Soros-birodalomról" kiszivárgott dokumentumokra. Kiderült ezekből: a hálózat tagjai Brüsszelben azért dolgoznak, hogy "a bevándorláskérdésben a Sorosékkal szemben állást foglaló magyar kormányt (...) elítéltessék, megbélyegezzék, és rászorítsák, hogy változtassa meg a migránspolitikáját" - fogalmazott a kormányfő.
Közölte: a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befolyásolni igyekvő "Soros-hálózatot", hogy megismerhetők legyenek a történések, az, hogy kik, miért és hogyan akarják befolyásolni a magyarok életét. Az is kérdés, hogy kik azok a magyarok, akik együttműködnek ebben a folyamatban innen, Magyarországról - jegyezte meg.
Arra a felvetésre, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos szerint nincs Soros-terv, majd arra a kérdésre, hogy ki az, aki együttműködik ezzel a rendszerrel, Orbán Viktor azt felelte: "látja, még ő sem tudja, tehát ez annál is inkább amellett érv, hogy tudjuk meg". A miniszterelnök megemlítette: a napvilágot látott dokumentumok szerint a "Soros-birodalomnak" listája van arról, ki az a több mint 200 EP-képviselő, akit a hálózat a barátjának tekint.
A kevert népességű Európa létrehozásához is azokat az EP-képviselőket keresik - folytatta -, akik hajlandók ebben közreműködni, az EP belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) pedig jó néhány ilyen van, köztük magyarok is. Ez a testület a közelmúltban megfogalmazta "a kevert Európa létrehozásához szükséges EP-javaslatot" - tette hozzá Orbán Viktor. Azt is idézte a kiszivárgott iratokból, hogy magyar politikusok lejáratása érdekében ugyancsak mozgatják a Soros-szervezeteket.
A múlt heti brüsszeli EU-csúcsról szólva kifejtette: egy-másfél éve küzd azért, hogy a miniszterelnökök tanácskozása végén ne születhessen a jövendő európai menekültpolitikáról olyan dokumentum, amelyben a magyar szuverenitást sértő elemek találhatók. Hozzátette, óriási volt a nyomás rajta, hogy kössön kompromisszumot migránsügyben, és járuljon hozzá a kötelező kvótához, de ezt elhárította, és abban maradtak, hogy decemberen, majd a következő év első félévében foglalkoznak újra a bevándorlási rendszer kérdéseivel.
Közben azonban "mozognak a nyulak a bokorban", hiszen az EP egyik bizottsága már meg is fogalmazta azokat az alapelveket, amelyekre építeni akarja a bevándorláspolitikát - jegyezte meg a miniszterelnök a már említett LIBE-tervezetről.
Orbán Viktor megerősítette: a magyar álláspont szerint csak az adott tagállam mondhatja meg, ki tartózkodhat a területén. Ha ugyanis ezt egy ország nem mondhatja meg, akkor vége van. "Ha oda jutnánk egyszer, hogy Berlinben vagy Brüsszelben megmondanák, ki tartózkodhat Magyarország területén, az azt jelentené, hogy Berlinnek vagy Brüsszelnek lennénk alárendelve", ami elfogadhatatlan - hangsúlyozta, úgy fogalmazva: "ha egyszer rést nyitnak ezen a falon, akkor azon be fog ömleni a víz".
Szerinte kétfajta országcsoport létezik az EU-ban: az egyik a "migránsmentes övezet", ez Közép-Európa, a másik pedig a bevándorlóországok csoportja. Azt pedig kizártnak tartja, hogy az egyik csoport a másikra erőltesse az elképzelését, ezért az a kérdés, hogy az együttélés hogyan valósul meg. Kitért a nemzeti konzultációra, amely szerinte azért is fontos, hogy az embereknek legyen véleményük, és "szép lassacskán egy nevezőre jussunk mi mindannyian, magyarok, és ha egy nevezőn vagyunk, akkor tudjuk érvényesíteni az érdekeinket".
A Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és a visegrádi államok (V4) múlt heti találkozóját úgy jellemezte: európai volt a beszélgetés, "Brüsszel nagyon emlékeztet a régi kormányzati vagy királyi udvarok (...) kicsit elitistaszagú kultúrájára".
A V4 egységes volt minden terítékre kerülő kérdésben, a leghangsúlyosabb téma pedig a migránsügy volt - idézte fel, hozzátéve: Jean-Claude Juncker azt jelezte, időnként méltánytalannak érzi, hogy olyasmiért is Brüsszelt teszik felelősnek, amiről egyébként nem tehetnek. Ő nagyobb együttműködési szándékot kért, "én meg elmondtam, hogy mi meg szeretnénk több tiszteletet" - elevenítette fel a tárgyalást.
A kiküldött munkavállalók kérdésében Orbán Viktor kifejtette: a napokban felhívta őt Emmanuel Macron francia államfő, akitől garanciát kért a közép-európai fuvarozóknak, mert "ha nem figyelünk, akkor a mi kamionosaink rosszul járnak" a nyugat-európai szállítmányozási cégekkel szemben. Ám ezeket a garanciákat nem adták meg - közölte, kijelentve: "nekünk meg kell védeni a magyar fuvarozók érdekeit".
A cseh és az osztrák választás eredményét úgy értékelte: a választóktól olyanok kaptak megbízást, akik "nagyon hasonlítanak" a jelenlegi V4-vezetőkre, és a bevándorlás ügyében "egy húron pendülnek velünk", vagyis a választások eredményeképpen megerősödtek a migrációt elutasító országok. Szintén a V4-ről megjegyezte: a közösségből Szlovákia az egyetlen eurózónatag, és ha ezt tekintjük az EU magjának, akkor Szlovákia kétségkívül ott van, és ennek megfelelően politizál.
A rádióinterjúban Orbán Viktor megerősítette, hogy az Idősek Tanácsával közösen döntöttek az idei nyugdíjprémiumról, a -korrekcióról és az Erzsébet-utalványról is. A novemberi egészségügyi béremelésről közölte: 98 ezer ember bérét emelik, amit az orvosszakmai szervezetekkel közösen készítettek elő. A pénz pedig kell, hiszen a szocialisták elvették az egészségügyi dolgozók fizetésének egy részét, majd a válság miatt nem lehetett emelni - fogalmazott.
MTI
