Hónapok óta tartó vita végére tennének pontot
Tavaly év vége óta tart a huzavona a magyar jegybanktörvény körül, már az elfogadás előtt is többen arról győzködték a kormányt, hogy fontolja meg a jogszabályt. Maga José Manuel Barroso bizottsági elnök is levelet írt Orbán Viktornak, amire a magyar kormányfő udvarias hangvételű elutasítással válaszolt saját bevallása szerint. Végül december 30-án a parlament elfogadta a kifogásolt jogszabályt, ami január elsején hatályba is lépett.
Az év elején aztán kiderült, hogy Brüsszelnek olyan komoly kifogásai vannak a törvénnyel szemben, melyek akár a novemberben kezdeményezett IMF-tárgyalásokat is megakaszthatják, ezért hosszas egyeztetés kezdődött. A mostanra összeállt kép alapján a Bizottság elsősorban azt kifogásolta a törvényben, hogy az lehetővé teszi a Monetáris Tanács jelenlegi hétről kilenc főre bővítését és egy harmadik alelnök kinevezését. Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi jogi szakvéleménye szerint ez felveti az intézmény függetlenségének kérdését, mivel a mindenkori kormány az új vezetők kinevezésével befolyásolni tudná a nemzeti bankot.
További kifogás volt, hogy a kormány tavaly 8 millió forintról 2 millióra csökkentette Simor András jegybankelnök fizetését. Ezzel kapcsolatban Simor jelezte, hogy lemond a fizetéséről és mandátuma lejártáig havi egy forintért végzi munkáját, erre a felvetésre azonban azóta sem kapott választ a miniszterelnöktől. Először az sem tetszett az EU-nak, hogy az új jegybanktörvény értelmében az MNB elnökének az Alaptörvényre kell esküt tennie.
Brüsszelnek az eredeti törvényben azzal sem tudott egyetérteni, hogy a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vehet a Monetáris Tanács ülésein, és előzetesen megkapja annak napirendjét. Abban igaza van a kormánynak, hogy ez az elmúlt húsz évben is így volt, és eddig senki nem kifogásolta, most azonban a jelek szerint bekeményített a Bizottság. Emellett az MT-tagok felmentését kritizálta a brüsszeli testület, ugyanis a törvény értelmében súlyos kötelezettségszegés esetén felmenthetők lettek volna a döntéshozók.
Április végén jött az áttörés
A Bizottság végül április végén látta elérkezettnek az időt arra, hogy engedjen a magyar kormánynak. "A Bizottság késznek mutatkozik arra, hogy megkezdje a hitelcsomagról szóló tárgyalásokat Magyarországgal. Garanciákat kaptunk arra, hogy a magyar hatóságok megváltoztatják a jegybanktörvényt és garantálják az intézmény függetlenségét. A tegnapi eszmecseréből világosan kitűnt, hogy a jogszabályt hamarosan módosítani fogják" - indokolta a döntést Olivier Bailly, a testület szóvivője április 25-én.
A jelek szerint Orbán és Barroso előző napi találkozóján sikerült meggyőzni Brüsszelt arról, hogy készek vagyunk módosítani a jegybanktörvényt. Brüsszel azt is bejelentette, hogy a nyitva maradt kérdések miatt nem fordul az Európai Bírósághoz.
Akkor most független lesz a jegybankunk?
A fentiekből elvileg az következik, hogy sikerült meggyőzni az EU-t arról, hogy független lesz a magyar jegybank. A tavaly elfogadott törvénnyel kapcsolatos módosításokat még április 17-én nyújtotta be a kormány, ezekről szavaz június 4-én a parlament, utána a kormány szerint megkezdődhetnek a hivatalos IMF-tárgyalások.
Ha azonban jobban megnézzük a benyújtott módosító javaslatokat, akkor az derül ki, hogy csak a kifogások egy részét kezelik. Hatályon kívül helyezik például azt a passzust, mely szerint a kormány képviselője megkapja az MT napirendjét és szavazati jog nélkül részt vehet az üléseken. Emellett az elfogadásra váró módosítók úgy változtatják meg az MT-tagok felmentésének rendjét, hogy arra csak a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának 14.2 cikkében meghatározott okból van lehetőség. Emellett a módosítással a kormány elállt attól a tervétől, hogy az MNB-t a későbbiekben összevonja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF).
"Nem gond, ha a jegybankelnök fizetése bíróság elé kerül, álláspontunk szerint jó esélyünk van arra, hogy egy független bíróság előtt az álláspontunkat érvényesíteni tudjuk" - vázolta fel Fellegi Tamás a Bizottság kedvező döntését követően. A nemzetközi intézményekkel való kapcsolattartásért felelős tárcanélküli miniszter hozzátette, hogy a jegybank elnökének eskütétele szintén elvi kérdés, ezt is készek bíróság előtt megvédeni.
Fellegi Tamás hozzátette: a kormány továbbra is indokoltnak tartja egy harmadik MNB-alelnök kinevezését és a Monetáris Tanács kibővítését, de vállalta azt, hogy a jelenlegi elnök mandátumának jövő márciusi lejártáig ezt nem lépi meg.
Kérdés, ez elég lesz-e Brüsszelnek
Összefoglalva tehát a legnagyobb kérdés az, hogy a fenti módosítások elegendők lesznek-e az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy elkezdjék a konkrét tárgyalásokat, vagy a módosítások elfogadása után további aggályokat vetnek majd fel. Könnyen lehet például, hogy az új MT-tagok és alelnök kinevezése kapcsán a "megígérem, hogy nem teszem meg" hozzáállás nem lesz elég, hanem ezt is törvényben akarják majd látni Brüsszelben. Emellett a két nyitva maradt kérdés, Simor fizetése és az eskü kapcsán elvileg akár azt is mondhatja az EB, hogy amíg a Bíróság nem dönt, addig nem tekinti megoldottnak azokat.
Az április végén tapasztalt kedvező hangvétel elvileg arra utalhat, hogy az EU belenyugszik abba, hogy a magyar kormány nem hajlandó minden kért változtatást végrehajtani, ezt támaszthatja alá az is, hogy az elmúlt hetekben a Bizottság nem nyilatkozott a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban. Mindez azonban jelentheti azt is, hogy megvárják a parlamenti szavazást, majd az elfogadott törvény angol fordításának birtokában döntenek arról, hogy szerintük így megfelel-e az uniós normáknak.
A bürokratikus lépések miatt egyébként sem valószínű, hogy a június 4-i parlamenti szavazás után napokon belül automatikusan elindulnak a tárgyalások, hiszen a módosított törvényszöveg angol fordítását elvileg el kell küldeni az EKB-nak és az EB-nek, majd ők annak tanulmányozása után mondják ki a végső szót.
Beke Károly
mfor.hu
