A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, megyei bontású adataiból kiderül, hogy az idei második félévre a kisebb bért regisztáló megyék felzárkózása is megkezdődött, hiszen jelentős, 10 százalék feletti reálbérnövekedés mutatkozott. Hiába azonban a látszólag kedvező folyamat, és hiába nőtt a legkisebb mértékben a legnagyobb átlagkeresetet rendelkező főváros nettója, a bérszakadék mára rekordméretűre hízott.
Budapesten az idei első félévben az átlagosan hazavihető összeg 246 ezer forint volt, ami a legmagasabb az országon belül. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen évek óta letaszíthathatatlan a trónról a főváros. Ezzel szemben a legkevesebb bér Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemző, a dolgozók átlagosan 134 ezer forintot tudnak megkeresni a munkájukkal a KSH adatai szerint.
Vagyis a fővárosiak havonta 112 ezer forinttal több pénzért dolgoznak átlagosan, mint - nevezzük ebben az esetben - a legszegényebb megyében élők.
Ekkora különbségre pedig még soha nem volt példa. Ráadásul a szakadék az első negyedév végéhez képest is meglepően gyorsan mélyült, hiszen akkor még "csak" 107,4 ezer forint volt a differencia. Egy évvel ezelőtt pedig 105 ezer forint.
A fővárosiak után a második legnagyobb keresettel a Győr-Moson-Sopron megyeiek rendelkeznek, kicsivel több mint nettó 200 ezer forintot vihetnek haza. Majd a dobogó harmadik fokára az országos átlag került 193 ezer forinttal, ami arra enged következtetni, hogy a fővárosi és győri bérek igen jelentős mértékben húzzák fel a statisztikát.
Szabolcs megye után a második legkevesebbet a Békés megyeiek keresik, nettó 141 ezer forintot, előttük pedig 148 ezerrel Nógrád megye áll.
Jelentős reálnövekedés
Mivel az első félévben átlagosan 2,3 százalékos volt az infláció mértéke, amivel szemben a minimálbér-emelések és az életpálya-modellek hatásának köszönhetően 12,5 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek, reálértéken igen jelentős növekedés szemtanúi lehetünk.
A legnagyobb értéknövekedés:
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, ahol 14,6 százalékkal érnek többet a fizetések az előző évinél,
- Hevesben 13,9,
- Tolnában pedig 13,6 százalékos volt a növekedés.
A legkisebb növekedéssel
- Győr-Moson-Sopron megyében kellett beérni, 8,3 százalékkal,
- Budapesten 8,5,
- Pest megyében pedig 9,5 százalékos volt a reálnövekedés mértéke.
Székely Sarolta
mfor.hu