A bizottság azzal indokolta a lépést, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben, amelyek egyébként hagyományosan nem exportálnak sajtot Oroszországba. Magyar termelők eddig nem igényeltek ilyen támogatást, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hét végi tájékoztatása szerint egyetlen ilyen kérelem sem érkezett a hivatalhoz. A támogatási rendszer leállítása a bizottság közleménye szerint óvintézkedés, ilyen ütemben ugyanis nagyon gyorsan kimerült volna a 155 ezer tonnás támogatási keret.
A támogatást szeptember 5-étől lehetett igényelni. A sajtok mellett a sovány tejporra és a vajra is vonatkozott, azok tárolására pedig az év végéig a továbbiakban is lehet támogatást igényelni.
A bizottság közleményéből kiderül, hogy az Európai Unió sajtexportjának körülbelül a harmada irányult eddig Oroszországba, ami több mint 250 ezer tonnának felel meg. Ezek egy része romlandó, nem tárolható. Finnország és a balti államok sajttermelésük mintegy ötödét exportálják, és ennek több mint 90 százaléka eddig az orosz piacra került. Lengyelország, Németország és Hollandia sajtkivitelének körülbelül 40 százaléka irányult Oroszország felé, ám ez a sajttermelésnek ezekben az országokban jóval kisebb hányadát, 2-8 százalékát teszi ki.
A raktározási támogatás 3-7 hónapra szól, célja pedig, hogy a termelők időt nyerjenek, hogy eladatlan termékeiknek új piacokat tudjanak találni. Az uniós tejipar tavaly 2,3 milliárd euró értékben exportált termékeket Oroszországba, a legnagyobb értékben, mintegy egymilliárd euróért különféle sajtokat.
MTI
