A GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank közös előrejelzése szerint a választások óta a magyar gazdaság pénzpiaci megítélése romlott, a forint tartósan gyengült, a piaci kamat és az országkockázat emelkedett, s ezért az alapkamat már nem volt tovább csökkenthető. A magyar gazdaság az első negyedévi 0,1 százalék után a második negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai - és főleg német - konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése egyelőre folytatódott.
Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét jelentő iparban is jól látszik. Miközben az első félévben a kivitel 17 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés 5 százalékkal visszaesett. Összességében azonban a második negyedévben a magyar ipar az EU átlagánál mintegy 4 százalékponttal gyorsabb ütemre volt képes.
Az elemzés szerint fordított a helyzet az építőiparban és a kiskereskedelemben. Az építőipar drámai visszaesése a magyar piacon a második negyedévben is folytatódott, miközben az EU-ban már növekedés kezdődött. Magyarországon a kiskereskedelemben is tart a visszaesés, miközben az EU egészére - országonkénti nagy különbségek mellett - a stagnálás a jellemző.
Jóllehet Magyarországon az első félévben 3,7 százalékkal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken. Emellett a nyugdíjak és családtámogatások reálértéke kisebb a tavalyinál, miközben a hiteltörlesztési kötelezettségek a gyenge forint miatt is emelkedtek, az új hitelhez jutás nehéz, a lakosság még nem mer és tud fogyasztani, beruházni.
A magyar termelők versenyképességét viszont jellemzően javítja a gyengébb forint, bár ezt a hatást csökkenti az árfolyam bizonytalansága. Ugyanakkor a magas szinten megrekedt kamatszint, a bankadó következtében minden bizonnyal tovább dráguló és szűkülő hitelfelvételi lehetőség különösen a kis- és középvállalati szektor helyzetét rontja.
Az infláció júliusban 4 százalékra csökkent, mivel a második félévben kezd kifutni a tavaly év közepi adóemelések hatása. A stagnáló vásárlóerő is fékezi a drágulás ütemét. Ugyanakkor az első félévinél tartósan gyengébb forint, a világszerte és Magyarországon rossz termés miatt erősödik az importált cikkek és az élelmiszerek árának növelésére irányuló törekvés. Az év végi áremelkedés ezért 4 százalék feletti lehet.
A jegybanki alapkamat csökkentése 5,25 százalékos szinten megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem - tartalmazza az elemzés. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.
A GKI és az Erste szerint a magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha nem lenne általános az a várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget fog tulajdonítani az egyensúlynak. Ennek mércéje elsősorban a 2011-es költségvetés, illetve az aktualizált konvergencia program tartalma lesz. Ha ezt a nemzetközi szervezetek és piacok jól fogadják, akkor ismét növekedhet az ország iránti bizalom, annak minden árfolyamban és kamatokban megnyilvánuló pozitív következményével. Addig viszonylag jelentős árfolyam-ingadozásra kell számítani - áll a közleményben.
MTI/mfor.hu
