- A miniszterelnök múlt héten meghirdette adóreform-javaslatait. Hogyan értékelné azokat: adócsökkentésként, adónövelésként vagy adóátrendezésként?
- A miniszterelnök múlt heti reformjavaslatai egyértelműen adóátrendezési szándéknak minősíthetőek, vagyis se nem adóemelésnek, se nem adócsökkentésnek. Megalapozott véleményt azonban csak akkor lehet mondani, ha majd elfogadják a törvényjavaslatokat. A csomag iránya általában jó, bár azért vannak benne kifogásolható elemek. Másrészt egyértelmű, hogy nem adóátrendezésre, hanem egy nagyobb arányú adócsökkentésre lenne szükség, mivel a magyar állam sokkal többet von el a gazdaságból, mint ahogy ez a környező országokban történik. Egy ilyen kiélezett gazdasági helyzetben ez komoly hátrányba hozza Magyarországot. Bár a miniszterelnök elképzelései javíthatják versenyképességünket, de még mindig le leszünk maradva.
- Az adócsökkentés hatásairól erősen megoszlanak a vélemények - a jobboldal szerint radikális adócsökkentéssel kellene a gazdaságot élénkíteni. Ez járható út Ön szerint?
- Igen, ez lenne a megoldás, de azzal is tisztában kell lenni, hogy ez az állami költések, a jóléti, szociális célú kiadások terén is nagyobb áldozatokkal jár. Az állami kiadásokon mindenképpen nagyobbat kellene vágni - meg kellene találni azokat a módszereket, amelyek az állami működést és intézményrendszert, valamint a jóléti transzfereket hatékonyabbá tennék. Az így felszabaduló forrásokat pedig a gazdaság rendelkezésére kellene bocsátani. Jelenleg egyre mélyülő recesszióba kerülünk, amelyből csak a gazdaság dinamizálásával juthatunk ki. Ennek leginkább javasolt formája az adócsökkentés.
-Egy másik probléma, hogy egy adócsökkentés milyen gyorsan fejtené ki hatását. Milyen gyógyír lenne ez a recesszióra?
- Egy évközbeni járulékcsökkenés azonnal átalakítja a vállalatok költségstruktúráját, és ezáltal rögtön befolyásolhatja a menedzsment döntéseit. Kiderül, hogy nem olyan költséges az alkalmazottak megtartása, ami pozitívan hathat a foglalkoztatásra.
- Itt a tervezett öt százalékos járulékcsökkenésre gondol?
- Ez önmagában csak korlátozott hatású, de ha személyi jövedelemadó-csökkenés társul hozzá, akkor már kedvezőbb lehet a hatás. És reméljük, hogy az öt százalékos járulékmérséklés csak az első lépés ebben a folyamatban, hiszen ezekkel az intézkedésekkel még mindig drágábbak maradunk a régiós átlagnál.
Vegyük például az úgynevezett adóéket. (Ez az arányszám azt mutatja meg, mennyibe kerül egy munkáltatónak egy alkalmazott, bruttó bérrel és járulékkal együtt, és ebből hány százalék a költségvetés felé befizetendő összeg – a szerk.) Ez Magyarországon jelenleg 54,5 százalék, ami a csehországi és lengyelországi értéknél 12, a szlovákiainál pedig 16 százalékkal magasabb. A most meghirdetett adó- és járulékcsökkentés az adóéket 47-48 százalékra szorítja le, ami azonban még mindig magasabb a lengyelek 43 vagy a szlovákok 38 százalékánál. Ez komoly hátrányt jelent, mert ha egy multinacionális vállalat régiós döntést hoz, akkor az elbocsátásokat úgy csoportosítja át, hogy figyelembe veszi az alkalmazás költségeit. És természetesen onnan bocsát el alkalmazottakat, ahol többet takaríthat meg.
- Mekkora volumenű adócsökkentés lenne optimális nemzetgazdasági szinten?
- Abban az esetben, ha 2010 elején már nem lesz recesszió, nagy lépéseket lehetne tenni, akár egy 5-600 milliárd forintos adócsökkentést is véghez lehetne vinni. Idén - a hiánycél tarhatósága érdekében - csak néhány százmilliárdos adócsökkentés képzelhető el. Igaz, ez - adóátrendezéssel párosulva - már nagyobb eredményeket is hozhat, különösen abban az esetben, ha 2010-re egy ennél nagyobb csomagot is elkészíthetünk.
- Ha jól veszem ki a szavaiból, Ön inkább a járulékcsökkentést preferálná a személyi jövedelemadó mértékének változtatásával szemben?
- Mindkettőre szükség van. A mai rendszernek a versenyhátrány mellett az is hibája, hogy adókikerülésre motivál. Ehhez a tb-járulékot csökkenteni kell, míg a személyi jövedelemadót az átlagbér és az afeletti kategóriában kell mérsékelni, mivel ott elviselhetetlenül magas a terhelés. Egyébként az adórendszer éppen ebben a sávban ösztönöz leginkább adókikerülésre. A kormányjavaslat ebbe az irányba ment el, de még mindig kicsi a csökkentés mértéke. Az áfaemelés bevállalható ár azért, hogy a személyi jövedelemadót és a járulékokat csökkenteni tudjuk.
- Mindennek a forrásoldali alapjait az áfa felső kulcsának 23 százalékra emelése hivatott előteremteni. Nem látja ezt túl kockázatosnak?
- Az áfaemelés ma a legkisebb rossz, mivel az inflációtól nem kell tartani. Ha pedig ezzel szja-mérséklés jár együtt, akkor attól sem kell tartani, hogy ez visszaveti a belföldi fogyasztást. Ezért az áfaemelés lényegében szétteríti azokat a terheket, amelyeket azért kell vállalni, hogy olcsóbb legyen a foglalkoztatás. Ez az aktívaknak könnyítés azokkal szemben, akik nem dolgoznak, vagy nem adózzák le korrektül jövedelmüket.
- Önnek egy multinacionális cég vezetőjeként nyilván rálátása van a régióra. Milyen gazdasági várakozásokat tapasztal európai szinten?
- A várakozások mindenhol meglehetősen borúsak, és leginkább a kiútkeresés időszakát élik. Mindenki azt kutatja, mennyi ideig tart a visszaesés és a bizalomvesztés, és mikortól lehet elkezdeni építkezni. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi prognózisában év végéig jósolta a recessziót, amit optimista, de legalábbis biztató előrejelzésnek tartok. Ma még nagyon sok a kétség, aminek egy jó része pszichológiai eredetű. Emellett a hitelszűke komoly probléma, ám a termelékenység növekedése továbbra is elérhető maradt. Másrészt - az 1929-es gazdasági válsággal szemben - a jelenlegi krízis nem túltermelésből és a kereslet strukturális hiányából, hanem pusztán a pénzügyi közvetítő rendszer megrogyásából és az ebből fakadó forrásszűkéből ered. A fellendülés akkor indulhat meg, ha a globális gazdaság képes lesz ráállni az alacsonyabb likviditás és drágább finanszírozás melletti működésre, illetve amikor kialakul az a pszichológia egyensúly, amely a bizalmatlanság és az óvatosság felől a tervezés és a fejlesztés irányába tereli a vállalkozókat. Ez akár 2010 elejére is bekövetkezhet.
Varga M István
Menedzsment Fórum
