4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A jegybank a stabilitási kockázatok folyamatos figyelemmel kísérése mellett továbbra is óvatosan próbálja enyhíteni a monetáris szigort. A monetáris politika számára releváns időhorizonton tartósan alacsony infláció várható - mondta Simor András, az MNB elnöke a Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.

A tavaly október végi-november eleji események, és a mostani, Dubajból kiinduló turbulenciák is jól mutatják, hogy a pénzügyi piacok még törékenyek, ezért indokolt az óvatosság - hangsúlyozta az MNB elnöke, aki a képviselőket a makrogazdasági kilátásokról és a monetáris politikáról tájékoztatta. Ha a monetáris politika túl gyorsan lazít, egy kedvezőtlen külső sokk növeli a hirtelen és nagymértékű árfolyamgyengülés esélyét, ami tovább mélyítené a recessziót - mondta.

Az inflációról szólva kiemelte: az indirekt adók - például az áfa, jövedéki adó - emelésének hatása átmeneti lesz az árak emelkedésére. A jövő év második felétől cél alatti - vagyis 3 százalék alatti - infláció várható, mivel a belföldi kereslet erőteljes visszaesése fegyelmezőleg hat az árazásra. A háztartások és a vállalkozások szereplői erőteljesen alkalmazkodtak a recessziós környezethez, aminek hatására a 2010-re jelzett historikusan alacsony infláció megmarad.

A monetáris politika szempontjából mindez monetáris lazítást indokolna, de a túl gyors kamatcsökkentés egy esetleges külső sokk esetén növelné a hirtelen és nagymértékű árfolyamgyengülés esélyét. Az árfolyamgyengülés pedig rontaná a devizában eladósodott háztartások és vállalatok helyzetét, mivel adósságterheiket növelné, és gyengítené a bankrendszer likviditását, valamint tőkehelyzetét, ami további, a jelenleginél drasztikusabb hitelvisszafogáshoz vezetne - mondta az MNB elnöke.

A jegybank nem kötelezheti el magát semmilyen kamatcsökkentési pálya mellett; további kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha ezt az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi - hangsúlyozta ismét.

Simor András a képviselők kérdéseire elmondta: közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez, különösen azon kritériumok - az infláció és a költségvetési hiány - teljesítéséhez, amelyeket korábban a legnehezebbnek ítéltünk. Ahhoz azonban, hogy a többit is teljesítsük, nagyon fegyelmezett gazdálkodásra van szükség. Az ERM II-be való belépést az euró bevezetésének céldátumához képest ugyanakkor nem szabad elsietni, a lehető legrövidebb időt kell ott eltölteni, és a belépést sem célszerű túl korán bejelenteni a spekulációk miatt.

Rámutatott: az optimális egyensúlyi árfolyamot az árfolyamok volatilitása miatt nehéz meghatározni. "Jó lenne megvárni, amíg leülepszik a por, mielőtt lefixálnánk a forintárfolyamot", mert jelenleg nem lehet nagy biztonsággal megítélni a magyar gazdaság növekedési potenciálját, valamint azt, hogy milyen egyensúlyi árfolyam segítené a magyar gazdaságot hosszabb távon - mondta.

A jegybankelnök szerint a gazdaság élénkülése szempontjából túlzottak azok a várakozások, amelyek a gyengébb árfolyamhoz kötődnek. Lehet, hogy egy gyengébb árfolyam megkönnyíti az exportőrök életét rövid távon, de ha ez a nagy importtartalom miatt begyűrűzik a hazai árakba, ez a versenyképességi előny előbb-utóbb elporlad. Nagyon sok ország erősödő valuta mellett is nagyon erős tudott maradni az exportpiacokon, nincs olyan kimutatható tendencia, hogy a gyengülő valutájú országok jobb exportteljesítményt produkáltak - mutatott rá.

Simor András a költségvetésről szólva kiemelte: a fegyelmezett költségvetési politika továbbra is indokolt. Akkor lehet elérni 2010-ben a 3,8 százalékos hiánycélt, ha a tartalékokat nem használjuk fel. A 2011-es adócsökkentés fedezete nincs meg, ahhoz, hogy az akkorra kitűzött hiánycél teljesüljön, további intézkedések szükségesek, vagy a bevételek növelésére, vagy a kiadások további csökkentésére van szükség.

A bankrendszer tőkehelyzete jelentősen erősödött, tőkemegfelelése nemzetközi összehasonlításban is jó, az ehhez szükséges plusz tőkét a tulajdonosok és a profitabilitás biztosította, csupán egy esetben került sor állami tőkeemelésre. Kiemelte: a bankrendszer stabilitása nem öncélú, a reálgazdaság érdekeit szolgálja, feltétele a növekedés megindulásának. A bankok kockázatvállalási hajlandósága nem nőtt, ami a hitelek visszafogását eredményezte, ez azonban nem drámai. A hitelezés mindenhol szűkült. A bankrendszer alkalmazkodása hosszú folyamat, ami a hitelezés tartós visszafogásával járhat - mondta.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!