4p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jegybank a stabilitási kockázatok folyamatos figyelemmel kísérése mellett továbbra is óvatosan próbálja enyhíteni a monetáris szigort. A monetáris politika számára releváns időhorizonton tartósan alacsony infláció várható - mondta Simor András, az MNB elnöke a Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.

A tavaly október végi-november eleji események, és a mostani, Dubajból kiinduló turbulenciák is jól mutatják, hogy a pénzügyi piacok még törékenyek, ezért indokolt az óvatosság - hangsúlyozta az MNB elnöke, aki a képviselőket a makrogazdasági kilátásokról és a monetáris politikáról tájékoztatta. Ha a monetáris politika túl gyorsan lazít, egy kedvezőtlen külső sokk növeli a hirtelen és nagymértékű árfolyamgyengülés esélyét, ami tovább mélyítené a recessziót - mondta.

Az inflációról szólva kiemelte: az indirekt adók - például az áfa, jövedéki adó - emelésének hatása átmeneti lesz az árak emelkedésére. A jövő év második felétől cél alatti - vagyis 3 százalék alatti - infláció várható, mivel a belföldi kereslet erőteljes visszaesése fegyelmezőleg hat az árazásra. A háztartások és a vállalkozások szereplői erőteljesen alkalmazkodtak a recessziós környezethez, aminek hatására a 2010-re jelzett historikusan alacsony infláció megmarad.

A monetáris politika szempontjából mindez monetáris lazítást indokolna, de a túl gyors kamatcsökkentés egy esetleges külső sokk esetén növelné a hirtelen és nagymértékű árfolyamgyengülés esélyét. Az árfolyamgyengülés pedig rontaná a devizában eladósodott háztartások és vállalatok helyzetét, mivel adósságterheiket növelné, és gyengítené a bankrendszer likviditását, valamint tőkehelyzetét, ami további, a jelenleginél drasztikusabb hitelvisszafogáshoz vezetne - mondta az MNB elnöke.

A jegybank nem kötelezheti el magát semmilyen kamatcsökkentési pálya mellett; további kamatcsökkentés akkor lehetséges, ha ezt az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése lehetővé teszi - hangsúlyozta ismét.

Simor András a képviselők kérdéseire elmondta: közelebb kerültünk az euró bevezetéséhez, különösen azon kritériumok - az infláció és a költségvetési hiány - teljesítéséhez, amelyeket korábban a legnehezebbnek ítéltünk. Ahhoz azonban, hogy a többit is teljesítsük, nagyon fegyelmezett gazdálkodásra van szükség. Az ERM II-be való belépést az euró bevezetésének céldátumához képest ugyanakkor nem szabad elsietni, a lehető legrövidebb időt kell ott eltölteni, és a belépést sem célszerű túl korán bejelenteni a spekulációk miatt.

Rámutatott: az optimális egyensúlyi árfolyamot az árfolyamok volatilitása miatt nehéz meghatározni. "Jó lenne megvárni, amíg leülepszik a por, mielőtt lefixálnánk a forintárfolyamot", mert jelenleg nem lehet nagy biztonsággal megítélni a magyar gazdaság növekedési potenciálját, valamint azt, hogy milyen egyensúlyi árfolyam segítené a magyar gazdaságot hosszabb távon - mondta.

A jegybankelnök szerint a gazdaság élénkülése szempontjából túlzottak azok a várakozások, amelyek a gyengébb árfolyamhoz kötődnek. Lehet, hogy egy gyengébb árfolyam megkönnyíti az exportőrök életét rövid távon, de ha ez a nagy importtartalom miatt begyűrűzik a hazai árakba, ez a versenyképességi előny előbb-utóbb elporlad. Nagyon sok ország erősödő valuta mellett is nagyon erős tudott maradni az exportpiacokon, nincs olyan kimutatható tendencia, hogy a gyengülő valutájú országok jobb exportteljesítményt produkáltak - mutatott rá.

Simor András a költségvetésről szólva kiemelte: a fegyelmezett költségvetési politika továbbra is indokolt. Akkor lehet elérni 2010-ben a 3,8 százalékos hiánycélt, ha a tartalékokat nem használjuk fel. A 2011-es adócsökkentés fedezete nincs meg, ahhoz, hogy az akkorra kitűzött hiánycél teljesüljön, további intézkedések szükségesek, vagy a bevételek növelésére, vagy a kiadások további csökkentésére van szükség.

A bankrendszer tőkehelyzete jelentősen erősödött, tőkemegfelelése nemzetközi összehasonlításban is jó, az ehhez szükséges plusz tőkét a tulajdonosok és a profitabilitás biztosította, csupán egy esetben került sor állami tőkeemelésre. Kiemelte: a bankrendszer stabilitása nem öncélú, a reálgazdaság érdekeit szolgálja, feltétele a növekedés megindulásának. A bankok kockázatvállalási hajlandósága nem nőtt, ami a hitelek visszafogását eredményezte, ez azonban nem drámai. A hitelezés mindenhol szűkült. A bankrendszer alkalmazkodása hosszú folyamat, ami a hitelezés tartós visszafogásával járhat - mondta.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!