A magyar állampapír piacon drasztikusan emelkednek a hozamok, és péntek délre elérte a 3-5 éves kötvényeknél a 10 százalékot. Suppan Gergely a Takarékbank elemzője elmondta, hogy az ilyen típusú papírok hozama egy hónappal ezelőtt csak 7 százalék volt. A jegybanki alapkamat egyelőre csak 7, 5 százalék.
Ez az emelkedés annak köszönhető, hogy Magyarország az egyik legkockázatosabb feltörekvő piac a külföldiek szemében. Mint ismeretes a magyar államháztartási hiányt zömében nemzetközi befektetők finanszírozzák, és ezért egy globális pánik kedvezőtlenül hat Magyarország megítélésére. Másrészt a korábbi hasonló esetekben a hazai nyugdíjpénztárak felszívták a külföldiek eladásait. Most azonban a hazai pénztárak is az eladói oldalra kerültek, és így mindenki elad, ami felnyomja a hozamokat. Nincs vevő a piacon, és totális pánik alakult ki. Erre utal az is, hogy a magyar csődkockázat korábban 60 bázispont volt, mára már elérte a 180 bázispontot.
Itthon is jön a recesszió?
A pánik hosszú távú hatásait még nehéz megmondani, de ha folytatódik az extra magas hozamszint, akkor az államadósság kamatterhe drasztikusan megnőhet. Ebben az estben a kormány idénre tervezett hiány célja lehet, hogy nem valósul meg. Ezen hatások miatt a Magyar Nemzeti Bank is rá fog kényszerülni radikális kamatemelésekre. Suppan Gergely szerint az is elképzelhető, hogy többször fog a jegybank 100 bázispontokat emelni.
Elmondható az is, hogy teljesen rossz irányba haladnak a gazdasági folyamatok. Nagyon megnőtt annak a veszélye, hogy recesszióba kerülünk. Az még sokkal rosszabb, hogy radikális zuhanás következik be, amit a szaknyelv hard landing nevez. Egyelőre a külföldiek nem tudják eladni a magyar állampapírjaikat, azonban, ha megjön a likviditás, akkor emiatt a forint árfolyama is radikálisan csökkenni fog.
A globális pánikot mutatja, hogy az ügyfeleket a bankok és bróker cégek pótlólagos letétek elhelyezésére szólítják fel. Ezért sok kockázati tőke alap, és hedge fund csőd közelébe került. Emiatt számtalan helyen kényszerlikvidálások vannak, ami minden piacon növeli a kockázati felárakat és a csődvédelem árát, az ún. CDS (credit default swap)-eket.
Kamatemelés kell, vagy mégsem?
A Goldman Sachs pénteki londoni előrejelzése szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az MNB-nek a következő három kamatdöntő ülésen összesen 150 bázisponttal - egyenként fél-fél százalékpontos emelésekkel - 9 százalékra kell emelnie alapkamatát. Az sem kizárt, hogy a bank, hitelességjavító céllal, a március végi következő ülésen fél százalékpontnál nagyobb kezdeti emelésre szánja el magát, áll a londoni befektetési ház prognózisában.
A kamatemeléssel Varga Péter, az Erste-Sparinvest vállalati és átváltható kötvény alapkezelés vezetője szerint az MNB nem érne el semmit. A forint árfolyama ugyanis nem sokkal gyengébb, mint az előző napokban volt. Mint az mfor.hu-nak kifejtette, szerinte inkább likviditásemelésre lenne szükség. A kamatemelés nem oldaná meg a helyzetet, csak tovább növelné a likviditásszűke miatti problémát az állampapírpiacon ahhoz vezetve, hogy a külföldiek "olcsón" juthatnának magyar állampapírhoz.
A forint még relatív stabil volt az elmúlt két napban (összevetve például a dél-afrikai randdal, vagy az izlandi koronával) így a kamatemelésre az importált infláció megfékezése miatt még nincs szükség, írta a Pénzmustra.hu-n is Varga Péter. Amennyiben azonban a forint tovább gyengülne tartósan 270 irányába (illetve az fölé), az MNB-nek kamatemelésre lenne szüksége. Mindazonáltal a jelenlegi kamatszintek túladottak, könnyen lehet egy nemzetközi megnyugvás esetén, az állampapírhozamok akár 100 bázispontot is csökkennek néhány napon belül. A szakember szerint sok minden függ a nemzetközi hangulattól, mert a piacokat nem a fundamentumok hajtják a napokban, hanem a félelem, pletykák és a pánik.
