Mint az ismeretes a Magyar Nemzeti Bank bevonásra ítélte a papír kétszázast, mert a gyakori használat miatt hamar tönkrement, és a pótlása jelentős gazdasági kiadással járt. Ezt a problémát küszöbölte ki a – jóval tartósabb – fém kétszázas kibocsátása, amellyel az ország jelentős költségmegtakarítást ér el.
A papír alapú kétszázasnak nem volt hosszú múltja. A Károly Róberttel és a Diósgyőri várral díszített bankjegyet 1998. május 1-én helyezték forgalomba. Az egyetlen zöld színű bankjegyünket, amelyet jól elkülöníthetően meg lehetett különböztetni a többitől az általa őrzött történelmi emlékképekkel eltűnik a pénztárcáinkból.
A papír alapú kétszázasokat a végleges bevonás után törvényes fizetőeszközre cserélni csak a Magyar Nemzeti Bank pénztárában, a postán és egyes bankfiókokban lehet egészen 2029. november 15-ig. Ezt a problémát küszöbölte ki a – jóval tartósabb – fém kétszázas kibocsátása, amellyel az ország jelentős költségmegtakarítást ér el.
A Magyar Nemzeti Bank a bevont papír kétszázasból mintegy negyven tonna bankjegybrikettet készít, amit – a többi elhasználódott, megrongálódott bankjeggyel együtt – jótékony célra hasznosít. Mivel ezek a „pénztéglák” igen magas fűtőértékkel rendelkeznek, ezért pályázatot írt ki közhasznú ill. kiemelten közhasznú alapítványoknak. Ebben az évben három intézmény került ki nyertesen. A Miskolci Autista Alapítvány, a csurgói kistérségben működő Megoldás Alapítvány és a gyulai Segítő Kezek Idősek Otthona fűthet az idén a megsemmisített papírpénzekkel.
MTI/Menedzsment Fórum
