"A radarunkba feltétlenül bele kell venni a versenyképesség és a pénzügyi stabilitás vizsgálatát" - hangsúlyozta Christine Lagarde francia pénzügyminiszter a Le Monde című napilap hétfő délután megjelent számának adott interjúban. "Nem voltunk eléggé figyelemmel azokra a versenyképességi eltérésekre, amelyek egyre inkább elmélyültek egyik oldalon Németország, a másik oldalon pedig Görögország, Portugália és Írország között. Ezek az eltérések azért ijesztőek, mert tovább fognak bővülni" - tette hozzá.
Lagarde szerint "hatékonyabban kell cselekedni az adósság, az államháztartási hiány és a versenyképesség eltérései esetében". Ennek érdekében "riasztási és megelőzési mechanizmusokat kell életbe léptetni, amelyek jóval előbb érzékelnék, ha egy országnál fennáll a kockázata az adósság, a deficit vagy a versenyképességi" eltéréseknek - javasolta a francia tárcavezető.
Az Európai Tanács 1997 júniusában az amszterdami csúcson döntött a Stabilitási és Növekedési Paktum létrehozásáról, amelynek elsődleges célja, hogy a tagországok a közös valuta, az euró bevezetését követően is elkerüljék a maastrichti szerződés értelmében a túlzott költségvetési hiányt. Azaz a deficit nem haladhatja meg a GDP három százalékát, a bruttó államadósság pedig nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát. A paktumnak most is létezik egy prevenciós ága, amelynek rendelkezései szerint a tagállamoknak éves stabilitási (konvergencia-) programokat kell benyújtaniuk, amelyben meghatározzák, hogy miként kívánják középtávon megőrizni vagy elérni a megfelelő költségvetési pozíciókat. A kiigazító ág pedig az úgynevezett túlzott hiány eljárás szabályait tartalmazza, amire akkor kerül sor, amikor egy tagállam államháztartásának hiánya meghaladja a meghatározott küszöböt.
Franciaország azonban a versenyképességi eltérések ellenőrzésére egy eddigieknél korábbi ellenőrzési folyamatot javasol, azért, hogy az egyes országok gazdasági nehézségeit egy, a görögországi forgatókönyv elkerülésére mielőbb kezelni lehessen. Ennek érdekében az euróövezet országai a gazdasági mutatók tekintetében szigorúbb ajánlásokat tehetnek azért, hogy a gazdasági növekedés modellje ne váljon tarthatatlanná, és hogy az euróövezeten belüli konvergencia érvényesülhessen - fejtette ki a miniszter.
Lagarde szerint az Európai Uniónak "kollektív játékot kell folytatnia", ha bele akar szólni a világ sorsába, mivel "minden, ami Európát gyengíti, az a világon belüli pozíciónkat is gyengíti". A tárcavezető elismerte, hogy a görög válság próbatétel volt Európa számára, és az európai országok túl lassúak voltak a görög pénzügyi segélycsomagról szóló döntés meghozatalában. Véleménye szerint ugyanakkor ez a válság Európa számára új ugródeszkaként szolgált.
"Ebben a váratlan helyzetben a politikai és gazdasági együttélésen gondolkodtunk ... A partnereinkkel együtt, azon belül is német barátainkkal tovább fogunk gondolkodni a gazdasági kormányzáson, a gazdasági konvergencián és a gazdasági eltérések csökkentésén" - fogalmazott Lagarde. Elmondása szerint Németország és Franciaország teljesen egyetért abban, hogy a válság következtetéseit együtt kell levonni az euróövezet gazdasági irányítására és szabályozására vonatkozólag.
MTI/Menedzsment Fórum
