Ezer éve nem voltunk ilyen jó helyzetben
Pozitív, hogy a magyar bankrendszer az elmúlt húsz évben erősen integrálódott az "Európai Birodalomba". A hazai bankok és biztosítók tulajdonosai nagy európai cégek, a Budapesti Értéktőzsde többségében külföldi kézben van és a tőzsde forgalmát az európai szereplők határozzák meg - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján.
"Utoljára ezer éve voltunk ilyen kedvező helyzetben, amikor Gizella királyné testvére volt a császár" - véli Patai. Szerinte ez az integrálódás jó a magyar bankrendszernek, a magyar gazdaságnak.
Az elmúlt években a külföldi bankok hitet tettek Magyarország mellett: már 2008-2009-ben négy-öt nagybanknak volt szüksége tőkeemelésre, amit a tulajdonosok megtettek. Amikor segíteni kellett 2008-ban, akkor a hat legnagyobb bank külföldi tulajdonosai órák alatt közös nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy nem vonják ki a tőkét az országból és biztosítják a szükséges likviditást.
"Ezek után a bankadó egy pofon volt a pénzügyi szektornak, de ezt még lenyeltük, mivel tudtuk, hogy ez a stabilizáció ára. Viszont most a végtörlesztés az utolsó lépés a katarzis előtt, nem lehet tovább feszíteni a húrt" - hangsúlyozta a Bankszövetség elnöke. Szerinte a következő években komoly átrendeződés indulhat el a bankrendszerben, meg fognak változni a nemzeti és nemzetközi cégek közti arányok. "A végtörlesztés egyik oka is ez lehetett, hogy lehetőséget teremtsen" - véli Patai.
A bankár szerint az átrendeződés nyertesei egyrészt a takarékszövetkezetek lehetnek, melyek alacsony hitel/betét arányuk miatt tudnak saját forrásból hitelezni. Emellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szerepe is megváltozhat az új rendszerben - tette hozzá. Az átalakulás azonban Patai szerint nem hoz majd drasztikus változást, a bankrendszer továbbra is erősen integrált marad az európai rendszerbe.
Ha nem élünk a lehetőséggel, akkor végleg a Balkán marad
Patai Mihály szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az utóbbi húsz évben a költségvetési években rendre elszállt a deficit, ettől a magyar sajátosságtól eddig nem tudtunk megszabadulni. És éppen ezért nem vesznek minket komolyan az Európai Unióban és a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
"Katasztrofális, hogy a MÁV-ot például minden évben állami pénzzel kell kisegíteni, miközben már az orosz vasút is nyereséges. Én azonban most optimista vagyok, ugyanis a jelenlegi politikai elitnek minden eddiginél erősebb felhatalmazása van. Ha most sem tudunk a fenti problémán úrrá lenni, akkor örökre a Balkánon maradunk" - mondta a Bankszövetség elnöke.
Patai hozzátette: ő abból indul ki, hogy a 2011-2012-es költségvetést ha tűzzel-vassal is, de megoldják, az pedig kedvező folyamatokat indíthat el, csökkenhet például az alapkamat. "Eljött az utolsó lehetőség, hogy ne könyveljék el a magyar politikai elitet lúzernek" - emelte ki.
Meg kell barátkozni a lassú növekedéssel
A gazdasági kilátásokról szólva a szakember kiemelte: szerinte a forint erősödésére lehet számítani, ő személy szerint nem készül nagy összeomlásra nemzetközi szinten. "Nem igaz, hogy a magyar lakosság túlzottan eladósodott volt. A válság előtt éppen ideális volt a háztartások hitelállományának mértéke" - véli Patai.
"A növekedési kilátásaink valóban nem túl jók, de legalább szerény növekedésre számíthatunk. Fontos lenne, hogy a politikai és a gazdasági elit megbarátkozzon az alacsony növekedéssel és értékelje azt" - mondta előadásában a bankár. Hozzátette: a magyar növekedésben a jövőben az export mellett sokkal nagyobb szerepe lehet a beruházásnak és a saját fogyasztásnak.
A Bankszövetség elnöke szerint a bankárok számára is új időszak kezdődik, nem lehet úgy folytatni, ahogy az elmúlt évtizedekben ment, ugyanakkor még ők sem tudják, hogyan kell folytatni. Patai hozzátette: ez a folyamat már elkezdődött, kezd átrendeződni a bankárok és a politikai elit viszonya.
Beke Károly
mfor.hu
