A Kínai Népi Bank (PBOC) szombaton közölte, hogy folytatja a nemzeti valuta árfolyamreformját és növeli a jüan rugalmasságát. Tokiótól Washingtonig, Canberrától Moszkván át Párizsig és Londonig, valamint az Európai Központi Bank és a Világbank azon nyomban lázasan üdvözölte a G20-ak torontói tanácskozása előtti jelzést. Vasárnap a PBOC közleményben némi visszafogottságra intett, s tudatta, hogy nem lesz egyszeri valutaátértékelés, Kína a folyamatosság elve alapján stabilan, kiegyensúlyozott szinten kívánja tartani a jüant, azért is, hogy a vállalatoknak legyen idejük a felkészülésre.
A megszólaltatott szakértők egy része azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a rugalmasság nem feltétlenül jelent minden esetben erősödést, leértékelésre is sor kerülhet, illetve - az árfolyam-meghatározás módjától függően - akár eltérő tendenciák is jellemezhetik majd a dollár, illetve az euró jüanhoz képesti árfolyamának alakulását. A deklarált lazítás ugyanakkor lényegében a jüan lassú erősödéséhez vezető út kezdete.
A döntés következményeként magának utat kereső "forró pénz" beáramlására Kína felkészült, a pénzügyi vezetők úgy gondolják, képesek lesznek a spekulatív tőkét ellenőrzésük alatt tartani. Úgy vélik: maga a veszély nem tarthatja vissza a folyamat elindításától a döntéshozókat, s a folyamatosság részben ezt is igyekszik befolyásolni. Ha a felértékelés 3 százalék alatt marad évente, a tranzakciók költsége miatt a helyzet nem ígér számottevő nyereséget.
"A lépés hosszú távon Kína alapvető érdekét szolgálja, elősegíti a szükséges strukturális irányváltást és biztosítja a fenntartható növekedést" - áll a jegybanki közleményben, amely megállapítja azt is, hogy a lebegtetett árfolyam következtében feltételezhetően több forrás áramlik majd a szolgáltatási ágazatba, és a tendencia mindenképpen javít a kereskedelmi egyensúlytalanság állapotán, lazít az exportfüggőségen.
Kínai gazdasági elemzők vélekedése szerint a rugalmas árfolyamrendszer segíti majd egyebek mellett az infláció megfékezését, továbbá előnyös körülményeket teremt Kína számára a nemzetközi piacon. Olcsóbbá teszi az importot, így például az olajét és a vasércét, amiből az ország jelentős behozatalra szorul. Az erősebb jüan a belső fogyasztásra is jótékony hatással lehet.
Kína 2005. július elsején vezette be árfolyamreformját, de 2008-ban - a válság hatására - a kormány szűkítette a lebegtetés sávját, a központilag meghatározott dollárárfolyam az év közepétől lényegében nem változott. A 2008-as lépést ma a gazdasági stabilitás és helyreállás egyik feltételeként értékelik. A stabil jüan nem csak Kína érdeke, hanem Ázsia és a világ gazdasági talpra állásának fontos tényezője - állapítja meg a banki közlemény.
A dokumentum kitér arra is, hogy az első öt hónapban az ország teljes külkereskedelmi forgalmából a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelem 16,3 százalékkal részesedett, az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem értékének aránya 12,9 százalék, az ASEAN-országoké 10,1 százalék, míg a Kína-Japán forgalom részesedése 9,4 százalék.
MTI/Menedzsment Fórum
