3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Óriási a káosz a fejekben a BEVA Quaestor kötvényekre vonatkozó kártalanításával kapcsolatban, ezért érdemes leszögezni a leglényegesebbeket.

Az Alap akkor kártalanít, ha az értékpapírcégnél lévő pénzünk vagy értékpapírunk eltűnik:

www.bva.hu

"A Beva kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a Beva tagjával a biztosított befektetési szolgáltatási tevékenységek, illetve kiegészítő szolgáltatások valamelyikére érvényes szerződést kötöttek, és e szerződés alapján a befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont (értékpapír, pénz) a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni számukra."

Tehát ha veszek MOL részvényt 30000-n, és leesik 8000-re vagy akár 0-ra az ára, akkor a BEVA nem kártalanít  (szép is lenne). Ugyanígy, ha veszek Quaestor kötvényt és annak értéke a kibocsátó csődje miatt leesik nullára, nem kártalanít. Nem arra van a BEVA, hogy az értékpapírbefektetés kockázatát kivédje, hanem arra, hogy az értékpapír eltűnése-ellopása miatti problémát kezelje. Magyarul, az teljesen egyértelmű, hogy a "valódi" Quaestor kötvényekre nem terjed ki a BEVA hatálya, ez nem is kérdéses.

A jogi dilemma arra vonatkozik, hogy az ún. "fiktív kötvényekre" kiterjed-e?

Itt is lehet érvelni pro és kontra. Mivel nem vagyok értékpapírjogász így csak néhány egyszerű érv. A kártérítés melletti fő érv ez, hogy a befektetők nem kötvényt kaptak, hanem a brókercég csak átvette a pénzüket, tehát nekik pénzzel tartozik a brókercég, ami nincs meg, tehát kiterjed rá a BEVA. 

Ugyanakkor a befektető szándékolt jogviszonya nyilván kötvényvásárlás volt, akkor is ha nem kapta meg a kötvényét, ami amellett érv, hogy nem jár a BEVA kártérítés. Ráadásul a Tpt. 217/4. paragrafusa alapján "A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.". Tehát a Quaestornál lévő BIZTOSÍTOTT követelésekre vonatkozik a BEVA. Ám mivel ezek a befizetések fiktív bizonylatok alapján lettek (???) lekönyvelve (vagy nem, ki tudja), ezért erről az állományról nem is tudott senki, ergo nem is fizetett rá a Quaestort BEVA-díjat, tehát nem is biztosított az állomány. Ezek alapján nem jár BEVA kártérítés.

Jól látszik, hogy mindkét oldal mellett lehet érveket felhozni, ám az kissé fura helyzet lenne, ha a valódi kötvényekre nem járna, a fiktívekre meg járna a kártérítés, lehet érezni, hogy ez elég torz megoldás.

A kérdésről lehet és kell is vitatkozni, de egy biztos: a helyzet nem egyértelmű, komoly jogi érvek ütköztetésére lenne szükség az ex catedra kijelentések helyett. Nyilván a politikailag "legegyszerűbb megoldás", ha fizet a BEVA, mint a katonatiszt...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!