A forint erősödött, a hozamok csökkentek a miniszterelnöki bejelentések nyomán, ami azt jelzi, hogy a piac pozitívan fogadta a miniszterelnök bejelentéseit - mondta Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a tervezett takarékossági intézkedések a költségvetésben ma még meglévő 230 milliárd forintos kockázatot mérséklik, illetve pótolják összeget.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Samu János, a Concorde elemzője: bár számításai szerint az államháztartásban ebben az évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékának megfelelő, közel 130 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtani ahhoz, hogy tartható legyen a 3,8 százalékos deficit. Jövőre pedig 1 százalékos kiigazításra van szükség ahhoz, hogy a konvergencia programban fogalt 3 százalékos hiány valósuljon meg. Mindkét elemző úgy látja, hogy a Bajnai-kormány által képzett stabilitási és kamatkockázati tartalékot nem szükséges felhasználni a jelzett 3,8 százalékos idei hiánycél tartásához.
Ugyanakkor az elemzők további részleteket szeretnének tudni a bank, illetve a pénzügyi szektorra kivetett adóval kapcsolatban. Samu János, illetve a Concorde számításai szerint a profitra vetítve az új adó 32 százalék extra terhet jelent. Barcza György szerint abból adódhat gond, ha a profitra vetítik ki az adót és az hat a bankok tőkeellátottságára, ami óvatosabb hitelezésre szoríthatja a pénzintézeteket.
Samu János hiányolta a miniszterelnöki beszédből az állami vállalatok adósságátvállalására vonatkozó elképzeléseket, hiszen ezekről a Fidesz kormányzati pozícióba került vezetői már többször ejtettek szót. Megjegyezte, ennek hatása az államháztartási hiányra 2-3 százalék lehet.
A kormányfő által kedden bejelentett intézkedések összességében jó irányba mutatnak, a hazai vállalkozások versenyképességét erősítik, s az intézkedések hatására várhatóan tartható lesz az ez évre tervezett államháztartási hiány – vélte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Hozzátette, a bejelentett intézkedések az adórendszer átláthatóságát szolgálják és csökkentik az adóelkerülést.
A vezető elemző kiemelte: korábban részben az ígéreteivel, részben a politikusi nyilatkozatokkal a Fidesz-kormány nehéz helyzetbe lavírozta magát, ezek a tervezett intézkedések azonban összességében jónak mondhatóak, mert jelentősen emelik az adórendszer átláthatóságát. Az egykulcsos adórendszerre való áttérés a személyi jövedelemadó-rendszerben is kedvezően hat majd a transzparencia növelésére, s ez egyúttal a szuperbruttósítás korábbi gyakorlatától való elköszönést is jelenti.
Török Zoltán a családi adóztatás kétéves bevezetését, illetve az adójóváírás időközbeni kivezetését is jónak nevezte, hiszen az adójóváírás kivezetése átláthatóbbá teszi a rendszert, csökkenti a kivételeket, miközben a családi adózás révén bizonyos terheket mégiscsak mérsékelni fog a tervezett új adószisztéma. Hozzátette, természetesen sok függ az adórendszer részleteinek kidolgozásától.
A 16 százalékos szja-kulcs a vállalkozók számára azt is eredményezi, hogy nem lesz szükség trükkök alkalmazására. A korábbi adóztatás ugyanis rákényszerített egyes vállalkozói csoportokat bizonyos adóelkerülésre. A vezető elemző a magyar kis- és középvállalkozások számára egyértelműen pozitívumnak nevezte a társasági adó 10 százalékos kedvezményes adókulcsa határának felemelését 50 millió forintról 500 millió forintra. Eddig ugyanis a magyar gazdaságban az érvényesült, hogy a multinacionális cégek könnyebben tudták elviselni az adóterheket, míg a kis- és középvállalkozások számos esetben adóelkerüléssel éltek, mivel a kedvezményes 10 százalékos kulcsot csak 50 millió forintos nyereséghatárig lehetett érvényesíteni. Az 500 millió forintra történő emelés egyértelműen az adóelkerülés ellen hat, egyúttal emeli a magyar kis cégek versenyképességét is.
A pénzintézeti szektor nagyarányú megadóztatását célzó intézkedésre Török Zoltán úgy reagált: "ez nem ördögtől való gondolat", sőt világtrendnek nevezhető a pénzintézeti szektor jelentősebb megadóztatása, extraadóval való sújtása. Az elemző rámutatott: egyelőre nem tudni, hogy ennek a magasabb adóztatásnak mi lesz az alapja, mert konkrét megítélése sokban függ a majd elfogadandó tényleges adószabálytól.
A közszféra bértömeg-gazdálkodását célzó intézkedéssel kapcsolatban megjegyezte: ez fontos lépés, ez sem "magyar találmány", hisz Európa kormányai Írországtól Romániáig élnek azzal a lehetőséggel, hogy bizonyos jövedelembefagyasztásokat, csökkentéseket hajtanak végre a közszférában a válságra való tekintettel.
Összességében tehát elmondható, hogy a tervezett intézkedések révén idén biztonsággal tartható lesz a tervezett GDP-arányos államháztartási hiány, sőt ez előrevetíti, hogy jövőre is a tervek szerint alakulhat a deficit. Emellett a magyar gazdaság versenyképessége egyértelműen javul, ami hozzájárulhat, hogy beinduljon a jelentősebb gazdasági növekedés az országban - emelte ki Török Zoltán.
MTI
