4p

A 2014-es gazdasági összefoglaló sorozatunk utolsó epizódjával "ráfordulunk" 2015 talán legjelentősebb eseményére, a lakossági devizahitelek elszámoltatására. Ugyan a folyamat immár több hónapja szinte megállás nélkül "zakatol", de a tényleges elszámoltatásra csak idén kerül sor.

Egészen pontosan a február elsejei időponttal kell az árfolyamrés, illetve a tisztességtelen szerződésmódosítások miatti túlfizetéseket a bankoknak kiszámolnia, illetve ez alapján meghatározni a tőketartozás mértékét. Az így elkészül kalkulációkat - a forintosítással kapcsolatban szükséges tudnivalókkal egyetemben - a bankok devizaalapú hitelek esetében tavasszal, míg deviza és forinthiteleknél a nyár folyamán fogják a hitelesek számára megküldeni. Ez után 30 napja van a hiteleseknek, hogy az elszámoltatást és/vagy a forintosítást megkifogásolják.

De visszatérve az elszámoltatáshoz, a jegybank számításai szerint egy átlagos devizaadósnak, aki 5,6 millió forint hitelt vett fel, a jelenlegi 78 ezer forintos törlesztőrészlete 56 ezer forintra fog csökkenni, vagyis egy átlagos frankhiteles havi kötelezettsége 28 százalékkal mérséklődik a pénzintézetek felé.

Ez alapvetően két részből tevődik össze, egyrészt a jelenleg 7,5 millió forintos tőketartozás 6 millióra csökken, másrészt a jelenlegi 7,8 százalékos kamat a szerződéskötéskor meghatározott 5,7 százalékra mérséklődik. Azoknak, akiknél nem a kamat, hanem a kamatfelár szerepel a szerződésében (a devizaadósok 10 százaléka) ott még jelentősebb lehet a kedvező változás mértéke, hiszen a kamat 3,4 százalékra csökkenhet, mivel a svájci LIBOR jelenleg nulla százalék.

A forintosítást követő kamatlábak meghatározását is ismerjük már azóta, lásd lentebb

Ugyanakkor az MNB stabilitási jelentése szerint az elszámoltatás különböző mértékben érinti majd a devizaadósokat, a szerződésszám alapján 13,1 százalékuk fog majd 30 százalék feletti tőketartozás csökkenést realizálni, míg 27 százalékuk 25 és 30 százalék közötti értéket.

Az elszámolás hatására bekövetkező adósságcsökkenés eloszlása a teljesítő svájci frank alapú jelzáloghitelek esetében

Hasonló eredményre vezetett a Bankszövetség kalkulációja is, szerintük egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 25 százalékkal fog csökkenni, de nagyon szórással. Lesznek ugyanis olyanok, akiknek csak 5, de olyanok is, akiknek 40 százalékkal fog a havi törlesztőrészletük zsugorodni. Azoknak fog jobb csökkenni, akiknek az elmúlt években meredekebben nőtt a hitelük kamata, illetve a bankjuk által használt árfolyamrés is nagyobb volt.

A lakossági devizahitelesek nemcsak a hitelük elszámoltatására, de annak forintosítása is számíthatnak idén. Vagyis innentől kezdve nem a svájci frank árfolyamát, és a svájci jegybank, hanem a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját kell árgus szemekkel figyelniük. A kvázi piaci árfolyamon történő forintosítás azonban nem mindenki számára lesz kötelező. Az MNB számításai szerint ugyanis a jelzáloghitelesek 2-5 százalékának (nagyobb részt jen-, kisebb részt svájci frankhiteleseknek) hozhat magasabb kamatot a forintosítás (mármint az elszámoltatás után megállapított kamatnál), ők pedig dönthetnek úgy is, hogy maradnak a devizahitel mellett.

A vonal felettiek járnának rosszabbul

De ezen felül is vannak olyan csoportok, akik számára nem lesz kötelező a forintosítás. Ugyanakkor az MNB számításai szerint a forintosítás az elszámoltatáson túl átlagban még további 3-4 százalékkal csökkenti a havi törlesztőrészleteket.

A jegybank számításai természetesen a teljes pénzügyi rendszerre is kiterjednek. Ezek szerint az elszámoltatás miatt 940 milliárd forint értékű bruttó veszteség érinti majd őket, mely az eredményükre 730 milliárdos negatív hatást fog gyakorolni. A kettő között különbségből hozzávetőlegesen 150 milliárdot jelent, hogy az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt a devizahitelesek fizetőképessége helyre állhat, amely miatt csökkenteni (visszavezetni) lehet a kockázati veszteséget. A többi pedig az alacsonyabb adófizetési (pl. TÁNYA) kötelezettség hatása.

Az elszámoltatás miatt alacsonyabb kihelyezett kamatozó állomány azonban nem csak egyszeri, hanem folyamatos előretekintő veszteséget is okoz a bankrendszernek. Az MNB számításai szerint mindez 92 milliárddal csökkenti a bankrendszer következő évekbeli eredményét.

A pénzügyi közvetítőrendszer tehát - a második félév non-stop banki perei ellenére - jelentős azonnali, illetve jövőbeli veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, miközben az MNB a devizahitelek forintosításához a kereskedelmi bankoknak nyújtott deviza értékesítésével 100 milliárd forintot meghaladó árfolyamnyereséget realizált.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!