- Hogyan összegezné a tavalyi évet a magyarországi Raiffeisen szempontjából?
- Nagyon-nagyon nehéz és kihívásokkal teli éven vagyunk túl, történetünk során a legrosszabb eredményt értük el, azt hiszem, hogy a mintegy 300 millió eurós veszteség valóban fájdalmas. De magunk mögött kell hagynunk a múltat, a jövővel kapcsolatban sokkal optimistább vagyok, mivel azt hiszem, hogy a problémák nagy részét sikerült azonosítani és megszüntetni, így a tavalyinál szebb jövő elé nézünk.
- Mire számítanak a következő években? Mikor lehet újra nyereséges a magyar leánybank?
- 2013-ban már újra a nyereségességet célozzuk meg. Az idei év még nagyon nehéz lesz, nem lehetnek illúzióink. Arra számítunk, hogy 2013-ban a kockázati költségek jelentősen alacsonyabbak lesznek már, illetve a növekedés beindulásával a bevételeink is emelkedhetnek. Az idei évben nem számítunk a tavalyihoz hasonló veszteségre, de véleményünk szerint még egy nehéz év áll előttünk.
- A kormány ígérete szerint 2013-tól kivezetésre kerül a jelenlegi bankadó és egy új, az európai gyakorlatnak megfelelő adó veszi át a helyét. Mekkora összegre számítanak ebből a jövő évtől?
- Ennek jóval kisebbnek kell majd lennie, mint a jelenlegi adó, mivel mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi magyar bankadó a legmagasabb más országokkal összehasonlítva. Pontosan még mi sem tudjuk, hogy ez mekkora összeg lesz, mivel egyelőre nem látszik, hogy lesz-e egy átfogó európai adó. Én remélem, hogy lesz, és akkor a magyar kormánynak is alkalmazkodnia kell ahhoz. Ha az új bankadó összege a jelenleginek több mint 30 százaléka lesz, akkor az továbbra is problémát fog okozni.
- Tavaly év végén az osztrák tulajdonos 350 millió euróval megemelte a magyar Raiffeisen tőkéjét. Ez elég lesz, vagy szükségük lesz további friss tőkére?
- Jelenleg megfelelően tőkésített a bank, több mint három százalékkal van a 8 százalékos törvényi minimum felett a tőkemegfelelési mutatónk. Azzal számolunk, hogy az idén nem lesz szükségünk további tőkére, ha nem érkezik valamilyen meglepetés valahonnan, a kormánytól, vagy a piacokról. Ha a hitelezés újra elkezd beindulni, akkor elképzelhető, hogy a tevékenységünk bővítéséhez további tőkére lesz szükség.
- Mi a véleménye a Magyar Nemzeti Bank új likviditásbővítő eszközeiről? Élénkíthetik ezek a vállalati hitelezést?
- Szerintem ezek az eszközök élénkíthetik a bankok aktivitását, de a pontos hatásuk még nem ismert. Képesek lehetnek a hitelezést megdobni, de meg kell vizsgálnunk először a pontos feltételeket, hogy el tudjuk dönteni, akarunk-e élni ezekkel a lehetőségekkel. Összességében ezek az új eszközök pozitívak.
- Ezek szerint a héten megtartott első tenderen nem pályáztak a jegybanki forrásra?
- Nem. Mint mondtam, először elemeznünk kell ezeket az eszközöket, majd talán a következő hetekben el tudjuk dönteni, hogy élünk-e ezekkel.
- Számít-e a korábbinál erősebb versenyre a betétek piacán a szigorodó tőkekövetelmények és az esetleges új szereplők, például az orosz Sberbank megjelenése miatt?
- Én azt gondolom, hogy ez az erőteljes verseny már elkezdődött, néhány banknak nagyon magas a hitel/betét aránya, nekik fokozottabban kell betéteket gyűjteni, hogy ezt csökkenteni tudják. Már ma is 8,5 százalékot kínálunk a betétekre kamatként, néhány bank ennél is tovább ment, akár 9 százalékos éves kamatot is kifizet.
- Mire számít idén az egyes piaci szegmensekben? Mely területeken és mennyivel növekedne a Raiffeisen?
- Nehéz megjósolni, hogyan fog teljesíteni a teljes piac, nekünk pedig ahhoz kell alkalmazkodnunk, ezért most nem tudok konkrét számokat mondani. A lényeg, hogy nem akarunk piaci részesedést veszíteni. Azonban az is igaz, hogy nem akarunk ezért túl nagy árat fizetni, mert az a profitabilitás kárára menne, ezért a mi növekedésünk majd a teljes piac teljesítményétől függ. Ugyanakkor nem számítok 5 százaléknál nagyobb emelkedésre egyik szegmensben sem.
- Mit gondol a magyar gazdaság kilátásairól a következő egy-két évben?
- Ez két dologtól függhet: egyrészt a belső fogyasztástól, melyet a kormány több intézkedéssel próbált élénkíteni, és már látjuk annak jeleit, hogy ezek kezdenek sikert hozni. Másrészt a befektetői bizalomtól függ nagyban a magyar gazdaság megítélése, minél több befektetést kell az országba vonzani. Ha a kormány aláírja a megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akkor az egy jó pont lesz a külföldi befektetők szemében és elkezdenek majd visszaszivárogni az országba. Ennek az idei évben nem, de 2013-14-ben lehet komoly pozitív hatása, mivel az ilyen beruházások átfutási ideje jellemzően hosszú.
- Mennyire lenne kockázatos az IMF segítsége nélkül finanszírozni Magyarországot?
- Elvileg megteheti azt is a kormány, de azt hiszem, hogy ez rossz üzenet lenne sok ember számára, mivel ha újra elromlik a hangulat, akkor az érzékenyen érintheti Magyarországot, és akkor elkelhet az IMF segítsége. Szóval én ezt nem javasolnám a kormánynak, mert könnyen visszaüthet.
Beke Károly
mfor.hu
