Az eurózóna válsága és a kormány juttatott ide bennünket
Magyarország megítélése meredeken romlott, amiben az eurózóna válsága mellett oroszlánrésze van a körültekintés és előrelátás hiányával jellemezhető magyar gazdaságpolitikának. A kormány 2012 elején kommunikációs fordulat közben van – a szavak után a tettek mezejére szükséges lépni - olvasható a Raiffeisen Bank első negyedéves előrejelzésében.
Már ősz végén forróvá vált a helyzet, amelyet a sikertelen állampapír aukciók, a gyengülő forint és az emelkedő csődkockázat jól tükrözött. A piaci pánikot (pl. 310 fölé ugró EUR/HUF árfolyam) csillapítandó, és a fenyegető leminősítés kockázatát mérséklendő november közepe után nem sokkal a kormány nagyot fordított korábbi kommunikációs irányvonalán, és bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz ( IMF) fordul egy pénzügyi biztonsági háló ügyében - idézik fel a negyedik negyedév eseményeit a bank elemzői.
Fordítva ültünk a lovon
A Raiffeisen szakemberei szerint az EU és az IMF már kifejtették, milyen változásokat szeretnének látni a magyar hozzáállásban és az egyes törvényekben, illetve milyen változásokat nem látnának szívesen. Ez pedig szöges ellentétben áll a kormány irányvonalával és szándékaival. "A piaci szereplők számára a magyar kormány álláspontja nehezen volt értelmezhető: miközben Magyarország fordult segítségért a nemzetközi szervezetekhez, úgy tűnt, hogy az elvárásoknak a legkevésbé sem akaródzik a magyar fél részéről megfelelni, sőt pont azok ellenkezőjéről születnek döntések. A magyar fél őszinte megegyezési szándéka körül merültek fel kételyek, ez pedig a korábban biztos eseménynek elkönyvelt IMF megállapodást tette bizonytalanná" - olvasható az elemzésben. Ennek lett aztán következménye a 324 forintos rekord euró-árfolyam és a 11 százalék feletti kötvényhozamok december végén és január elején.
Ez volt az a pont, ahol a magyar kormány újabb kommunikációs fordulatot vett. Míg korábban nem mutatkozott konstruktívnak és együttműködőnek, most ebbe az irányba mozdult el – egyelőre valójában csak szóban és meglehetősen óvatosan elköteleződve a kért változások irányában - emelik ki a bank szakértői. "Mi nem látjuk optimistán a helyzetet. Egyelőre a megegyezés meglehetősen messzinek tűnik. Miközben a magyar fél ugyan hajlandóságot mutat arra, hogy a megegyezés érdekében a vitatott kérdésekben felülvizsgálja korábbi döntéseit, ezt indokláshoz köti. Mi viszont nem érzékelünk sem türelmet, sem pedig kompromisszumkészséget a nemzetközi szervezetek részéről, azaz úgy látjuk, hogy akkor folytathatóak a hivatalos tárgyalások, ha a magyar kormány maradéktalanul eleget tett a korábban megfogalmazott kívánságoknak. Ez az előfeltétele a tárgyalások megkezdésének. A magyar fél értelmezése szerint a labda nem a mi térfelünkön van – szerintünk ez tévedés. Valójában többről van szó, mint egy-két jogszabály-cikkely módosításáról: Magyarország gazdasági/pénzügyi természetű kérelmének kőkemény politikai árat szabnak Brüsszelben és Washingtonban. Ez pedig az elmúlt másfél év politikájának a visszavonása" - vélik a Raiffeisen elemzői.
Az elemzés készítői arra is emlékeztetnek, hogy az eddig megismert feltételek csak a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódnak. Ha ezeket teljesítjük, akkor vélhetően további feltételei lesznek a hitelkeretnek. Szerintük a megállapodás egyenlő lenne a magyar gazdaságpolitika szuverenitásának szinte teljes feladásával. Ebbe pedig csak akkor megy bele egy kormányzat, ha égető szüksége van rá. Ennek eldöntése, pedig nem biztos, hogy mindig egyszerű.
Mi lenne velünk az IMF nélkül?
A Raiffeisen elemzése szerint a kormány álláspontját támaszthatja alá, hogy első ránézésre nem tűnik úgy, mintha Magyarország a csőd szélén táncolna, az idei évet akár külső forrásbevonás nélkül is abszolválni tudná a kormány. "Amennyiben megköttetik az EU-IMF hitel-megállapodás akkor jó esetben egyáltalán nem lesz a magyar kormánynak szüksége erre a hitelre, mert a pénzpiacokról is megoldhatóvá válik a finanszírozás (hiszen az IMF szerződés egyfajta „minőségbiztosítási garanciát” jelent). A szerződéstől való elállás azonban a pénzügyi piacok bizalmának teljes elapadását jelentheti, amely nagyon gyorsan beláthatatlan események láncolatát indíthatja el: ennek első állomása a piaci pánik eszkalálódása (pl. rendkívüli forintgyengülés), amelyet előbb-utóbb társadalmi békétlenség, belpolitikai válság valamint nemzetközi elszigetelődés követhet – a sor végén a csődesemény, majd az adósság átütemezése a nemzetközi szervetek (IMF, EU) bevonásával áll. Azaz, vagy most nyeljük le a békát, vagy sok áldozatot és veszteséget követően később. Felelősen gondolkodva nem az utóbbi az ideális választás…" - értékelik a helyzetet az elemzők.
A következő heteket és hónapokat a tárgyalások menete határozza meg. A Raiffeisen szerint a szélsőségesen optimista forgatókönyv szerint a magyar kormány gyorsan mindenbe beleegyezik, és az első negyedév vége előtt sor kerül a megállapodásra. A szélsőségesen pesszimista forgatókönyv szerint a hivatalos tárgyalások el sem kezdődnek, ugyanis a magyar fél nem hajlandó elfogadni az ultimátumot.
"Minden bizonnyal a két szélsőséges forgatókönyv közötti széles mezsgyén fogunk előre haladni. Lesznek kedvező és kedvezőtlen hírek egyaránt, amelyek bőven adnak okot arra, hogy a Magyarországot övező megkülönböztetett figyelem, valamint a pénzügyi- és tőkepiacokon a hektikus kereskedés és a csapongó árfolyammozgás fennmaradjon" - teszik hozzá a szakemberek.
mfor.hu
