Rámutatott: ebből is következik, hogy Magyarország kockázati megítélése az idén ősszel már kedvezőbb, mint amilyen tavaly volt. Úgy vélte, az államháztartási hiány az idén és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt tartható.
Török Zoltán kifejtette: a magyar gazdaság növekedési pályára állt, a növekedés üteme azonban nagyjából megegyezik az eurózóna átlagával, így a hazai gazdaság felzárkózása késik, de legalább már további leszakadástól sem kell tartani. Kiemelte: a növekedés szerkezete a korábbinál kiegyensúlyozottabb képet mutat, véget ér a beruházások és a fogyasztás mélyrepülése.
Török Zoltán elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja kétségtelenül támogatja a gazdasági növekedést, azonban annak második szakaszában a teljes, 2000 milliárd forintos hitelkeretnek várhatóan csak a felét tudják majd felhasználni a vállalkozások.
A növekedési hitelprogram körül sok a bizonytalanság, az is lehet, hogy az első szakasz tapasztalatai alapján a jegybank módosít a korábbi feltételeken - tette hozzá. Jelezte: a tapasztalatok szerint a hazai kis- és középvállalkozások beruházásai egy év alatt nem tesznek ki többet 700 milliárd forintnál, így az MNB növekedési hitelprogramjának kedvező hatása a GDP-re csak 2014-2015-ben várható. Úgy ítélte meg, hogy két és fél év alatt 1 százalékkal növelheti a jegybanki hitelprogram a magyar GDP-t.
Török Zoltán elmondta: a jegybank monetáris politikájában háttérbe szorult az inflációs célkövetés az alacsony pénzromlási ráta miatt. A bank szakértői szerint a jövő év átlagában 2 százalék lesz az infláció, 2015-ben 3 százalék körül várható.
A Raiffeisen elemzői úgy vélik: mivel az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer, a Fed végül szeptemberben nem csökkentette a mennyiségi lazítás mértékét, arra legalább jövő márciusig várni kell, amikor az új Fed-elnök, Janet Yellen első ülését tartja majd.
MTI
