Komoly versenyhátrányban van a magyar mezőgazdaság, miután a gazdaság kifehérítése a szektort is elérte, ami a betakarítás költségeit jelentősen megnövelte. Kaliforniában, vagy Olaszországban például nem kérnek senkitől alkalmi munkavállalói igazolványt – mondta el kérdésünkre Raskó György agrárközgazdász. Ezekben az államokban azt nézik, hogy romlandó termékek esetében a piaci érték és az ezzel kapcsolatos állami bevételek jóval nagyobbak, mint a büntetésekből keletkező bevételek. Ezért például az USA-ban hagyják, hogy szezonkor átjöjjön 5 millió mexikói, akik mindenféle engedélyek nélkül leszedik a terményt. De Olaszországban ugyanez történik, ahol román vendégmunkások szedik le a spárgát. Nálunk ezzel szembe például a professzionális spárga termelés lényegében megszűnt, mert nem tudja kitermelni a legális foglalkoztatás költségeit. Az illegális munkát meg egyre kevesebben kockázatják meg, a szigorodó ellenőrzések miatt.
Az agrárközgazdász szerint a Munkaügyi Felügyelőség egészen elképesztő ötletekkel büntet, miközben mindenki tudja, hogy a mezőgazdaságban csúcsszezonban nem lehet azokat a szabályokat betartani, amelyeket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium kitalált. Ha a felügyelőség elmegy vizsgálódni aratáskor valahová, akkor biztosan talál néhány százezer forintos büntetési tételt, ez ma már általános gyakorlat.
A nagyobb cégek ugyan megtalálták a kiskaput, és kettős nyilvántartást vezetnek: az egyik alapján fizetik a dolgozóikat, a másikat meg bemutatják a Felügyelőségnek. Ám ha például az egyik dolgozó megsértődik és feljelenti a munkaadóját, akkor hatalmas büntetések következnek, ahogy Raskó György fogalmazott, "a Munkaügyi Felügyelőség kéjes élvezettel büntet".
Razzia a szőlőben, megrohad a termés
Ezért Magyarországon a munkaigényes termelés visszaszorult. Tavaly például szüretkor az Adóhivatal helikopterrel járőrözött a szőlőhegyekben, és az ilyen razziák költsége nem fedezi a befolyt bírságok összegét, nem beszélve a veszendőbe ment termékek értékéről. Raskó György a saját cégében abbahagyta a kézi szedést, és vett egy rázógépet, de az így leszedett meggy értéke harmada a kézi szedésűnek. Igaz, így sok ember esett el munkalehetőségtől, esetenként vált munkanélkülivé, de ahogy ő fogalmazott, ez a döntéshozók felelőssége, "adjon nekik az állam szociális segélyt".
Ez a kormányzati hozzáállás Raskó György szerint rövidlátó, eközben a hazai termelők szenvednek, elárasztja az országot a bulgár, vagy lengyel gyümölcs. Korábban a hatóságok hallgatólagosan szemet hunytak az idény jellegű munkák kapcsán tapasztalható fekete munka felett, ami azonban mára már megszűnt. Az agrárszakértő szerint ezt egyszerűen nem lehet megérteni, mert hihetetlenül káros. Személy szerint neki külföldön is vannak cégei, és ezért kijelenthető, hogy a vállalkozókra rárakott fölösleges terhek kapcsán Magyarország minden országot ver. Úgy véli, ami nálunk van az közgazdasági értelemben véve fals felfogás. Nagyon egyszerűen lehetne ezekre a munkákra kivételeket tenni a foglalkoztatási szabályok alól, pontosan és precízen megfogalmazható esetek lennének, de azt senki nem tudja, hogy miért nem csinálják.
Nagy gond, hogy az ellenőrzés csak a nagy cégeket érinti. Raskó szerint a kistermelők így mindent feketén végeztetnek el, és feketén is értékesítenek. Ma Magyarországon 1,2-1,3 millió tonna gabona kerül feketén forgalomba, ám ezekkel a termelőkkel valamiért nem foglalkozik a hatóság.
Szociális Minisztérium: terjed az alkalmi munkavállalói könyv
A minisztérium nem lát a szezonális munkák esetében problémát, amit szerintük jelez a legális alkalmi foglalkoztatás terjedése. A foglalkoztatási mutatók visszaesése rendszerint az év végi, téli időszakra jellemző, míg a tavaszi, nyári időszakban a szezonális munkalehetőségek megjelenésével javulnak az elhelyezkedési esélyek és a foglalkoztatási adatok. Az elmúlt évek adatai szerint évente 50-70 ezer fős szezonális munkaerőmozgás figyelhető meg a foglalkoztatási adatokban, tájékoztatott Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. A szezonális munkaerő-kereslet mértéke viszonylag jelentős regionális eltéréseket mutat. A foglalkoztatottak százalékában meghatározott időszakos munkaerőigények aránya régiónként 0,5-4,8 százalék között változik. A legjelentősebb szezonális munkaerő-kereslet az észak-alföldi (4,8 százalék) és az észak-magyarországi (3,1 százalék) régiót jellemzi.
A szezonális ágazatokban az átlagosnál jobban elterjedt az alkalmi jellegű foglalkoztatás, mint a nemzetgazdaság egyéb szektoraiban. Különösen két meghatározó szezonális ágazatban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban magas azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak alkalmi munkásokat. Az idegenforgalom területén a cégek mintegy felére, míg a mezőgazdaságban 40 százalékára jellemző, hogy szezonális munkaerőigényét nagyrészt alkalmi munkavállalói könyvvel (AM-könyv) rendelkező munkavállalókkal elégíti ki.
Nemzetgazdasági szinten is magas, 20 százalékot meghaladó azoknak a cégeknek az aránya, amelyek AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatnak. A cégek összetételére jellemző, hogy elsősorban a magyar tulajdonú cégek alkalmaznak magas arányban (24 százalék) alkalmi munkásokat is, míg a külföldi tulajdonban levő vállalkozásoknál ez az arány csak mintegy 13 százalékot tesz ki. 2007-ben az AM-könyvvel foglalkoztató cégek statisztikai állományi létszámukhoz képest átlagosan 12,8 százalékos többletfoglalkoztatást valósítottak meg. Az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatást elsősorban a relatíve magas munkanélküliségű és alacsony aktivitási rátával jellemezhető régiókban részesítik előnyben a cégek (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország).
VMI
